4 felhívás jelent meg a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében, összesen közel 35 milliárd forintos keretösszeggel – jelentette be Rákossy Balázs európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkár. A 2014-2020-as európai uniós fejlesztési időszak programjai közé tartozó TOP a helyi közvetlen gazdaságfejlesztést támogatja, forrásokat biztosít a települési önkormányzatok és a megyék fejlesztéseihez.

Az első felhívások között szerepel a „Fenntartható városi közlekedésfejlesztés” című felhívás, amelynek célja, hogy olyan fenntartható közlekedés feltételeit megteremtő és erősítő közlekedésfejlesztési intézkedések valósuljanak meg a megyei jogú városok területén, melyek hozzájárulnak az éghajlatváltozás mérsékléséhez, a szén-dioxid kibocsátás csökkentéséhez, az élhető városi környezet kialakulásához. A felhívás keretösszege 20,7 milliárd forint.

Az „Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése” című felhívás keretösszege közel 7,5 milliárd forint. Az egészségügyi alapellátó-rendszer infrastrukturális fejlesztése az intézmények szolgáltatásainak és infrastrukturális feltételeinek korszerűsítését, a hozzáférés egyenlőtlenségeinek mérséklését célozza, különös tekintettel várandósok, nők, gyerekek és fiatalkorúak, fogyatékkal élők és idősek célcsoportjaira.

Közel 4,8 millárd forint a keretösszege az „A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése” című felhívásnak. A nappali szociális ellátások (elsősorban magasabb szükségletű célcsoport ellátása), a család- és gyermekjóléti szolgálat/központ fejlesztése esetén a minőségi fejlesztés mellett cél a férőhelyek bővítése is – új intézmények létesítésével, illetve a már működő szolgáltatások férőhelyeinek bővítésével.

„A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok” felhívás célja, hogy a megvalósított program eredményeként a hátrányos helyzetű emberek életlehetőségei javuljanak, elérhetővé váljanak a foglalkoztatást, társadalmi integrációt, közösségfejlesztést, oktatást, iskolai felzárkózást, családsegítést, gyermekjóléti szolgáltatást, életvezetési tanácsadást, egyéni fejlesztést és szociális munkát biztosító programok. A keretösszeg 1,9 milliárd forint.

A felhívásokra a megyei jogú városok felhívásonként és területi egységenként eltérően meghatározott benyújtási határidők szerint nyújthatják be pályázataikat jellemzően 2016. január végétől kezdődően – ismertette Rákossy Balázs.

A TOP esetében a tervezési folyamat decentralizált, a 18 megye és 22 megyei jogú város a saját maga által tervezett integrált területi programjai alapján jut támogatáshoz. A program 1230 milliárd forintos keretösszegéből minden megye és megyei jogú város számára Magyarország Kormánya meghatározott egy keretösszeget, amelyekre azok a helyi gazdaságfejlesztési és munkahelyteremtő programjaikat tervezhették és valósíthatják meg. – emlékeztetett az államtitkár.

A pályázatokkal kapcsolatban újdonság, hogy a pályázati eljárásrendet meghatározó jogszabály alapján a megyei kirendeltségekkel rendelkező Magyar Államkincstár a közreműködő szervezet a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program végrehajtásában, ezáltal biztosítva a közvetlen megyei elérést a pályázók részére az eredményes megvalósítás érdekében. A területi programokban a régiók helyett a megyékre helyeződik a hangsúly, a pályázók támogatása megyei szinten, gyorsabban, könnyebben elérhetően valósul meg – húzta alá Rákossy Balázs.

forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

Találja meg a legfrissebb pályázati hírek között az Ön vagy Cége számára nélkülözhetetlen információkat.

A Tanyafejlesztési Programot a tanyai gazdálkodás megújítására, a tanyák sajátos értékeinek megőrzésére és a tanyai életmód hátrányainak csökkentésére hirdették meg. Hat alföldi megyéből, illetve Pest megye déli járásaiból lehetett pályázatot benyújtani, a program több mint hétszáz települést érintett. A programot az előző évekhez hasonlóan kizárólag nemzeti forrásból finanszírozza a Földművelésügyi Minisztérium. Az idei kiírás során többek között az önkormányzati térségi fejlesztésekben a villany nélküli tanyák villamosenergia-ellátásához, vagy a vízminőségi vizsgálatokra pályázhatnak az önkormányzatok. A tanyagondnoki szolgálatok fejlesztésére szolgáló pályázatokban kisebb értékű eszközök beszerzésére is lehetőség nyílt. A tanyagazdaságok indításához 3 millió forintos támogatást lehetett kérni 75 százalékos, fiatal gazdálkodók esetében 90 százalékos támogatottság mellett, erre 150 millió forintot szán a szaktárca. Hálózati villamos energiával nem rendelkező tanyák esetében 10 millió forintos egyedi támogatásra lehet pályázni.

A 2015. évben nyertes tanyafejlesztési projektet megvalósító személyek listája a következőre kattintva érhető el: 2015 döntési lista

Találja meg a legfrissebb pályázati hírek között az Ön vagy Cége számára nélkülözhetetlen információkat

Megjelentek az Emberi Erőforrások Minisztériuma által biztosított forrásból, a Nemzeti Együttműködési Alap Kollégiumainak a 2016. évre vonatkozó „Civil szervezetek szakmai programjának támogatása 2016.” című szakmai pályázati kiírásai.  A pályázat célja a civil szervezetek szakmai programjainak támogatása.

A korábbi évekhez hasonlóan pályázatok lebonyolításával kapcsolatos feladatokat az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő látja el.

A pályázatokat legkésőbb 2016. január 15. és 2016. január 19. között, a szakmai pályázati kiírásokban megadott, kollégiumonként eltérő időpontokban, kizárólag az Elektronikus Pályázatkezelési és Együttműködési Rendszeren keresztül (EPER-ben) lehet benyújtani.

A pályázati felhívások és útmutatók az alábbi linkeken érhetőek el:

Új nemzedékek jövőjéért kollégium: Pályázati kiírás  Pályázati útmutató

Nemzeti összetartozás kollégium: Pályázati kiírás   Pályázati útmutató

Társadalmi felelősségvállalás kollégium: Pályázati kiírás   Pályázati útmutató

Mobilitás és alkalmazkodás kollégium: Pályázati kiírás   Pályázati útmutató

Közösségi környezet kollégium: Pályázati kiírás   Pályázati útmutató

Találja meg a legfrissebb pályázati hírek között az Ön vagy Cége számára nélkülözhetetlen információkat.

Módosítás történt „Az állattenyésztési ágazat fejlesztése – trágyatárolók építése” című (VP-5-4.1.1.6-15 kódszámú) felhívásban, mely a 4.3 A támogatási kérelem benyújtásának határideje és módja pontját érinti.

A módosítás lapján a támogatási kérelmeket az alábbi időszakok szerint lehet benyújtani:

• 2016. január 11. – 2016. február 12.
•  2016. május 9. – 2016. június 10.
• 2016. szeptember 12. – 2016. október 12.
• 2017. január 9. – 2017. február 10.
• 2017. május 8. – 2017. június 9.
• 2017. szeptember 11. – 2017. október 11.

Vállalkozásunk által pályázati felhívásból készített tájékoztatóját letöltheti innen: Tájékoztató

Találja meg a legfrissebb pályázati hírek között az Ön vagy Cége számára nélkülözhetetlen információkat.

„IKT startup cégek nemzetközi piacra lépését segítő szakértői, mentori hálózat kialakítása” címmel kiemelt felhívás jelent meg a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP). A felhívás keretében egy olyan projekt támogatása a cél, amely segíti a hazai, kevésbé fejlett régiókban működő infokommunikációs és távközlési (IKT) startup vállalkozások nemzetközi piacra lépését, növeli a kapcsolati tőkét, valamint erősíti a szektor szereplőinek együttműködését.

Az összesen 2,5 milliárd forint keretösszegű konstrukció a 2014–2020 közötti időszak infokommunikációs fejlesztése, a Digitális Magyarország komplex kormányzati program részeként jelent meg, mely során a kormány olyan léptékű fejlesztéseket hajt végre, amelyekre korábban hazánk történetében nem volt példa.

Az IKT-iparág amellett, hogy a hazai nemzetgazdaság egyik lehetséges kitörési pontja, olyan eszközrendszer is egyben, amely képes elősegíteni, hogy az ország állampolgárai jobb, kényelmesebb és tartalmasabb életet éljenek.

Magyarország kormánya támogatja a hazai IKT kkv-k – különös tekintettel a startup, mikro- és kisvállalkozások – nemzetközi piaci kapcsolatainak erősítését, és ösztönözni kívánja az innovációs fázis utáni piaci bevezetést, a termékfejlesztést és piacra vitelt. A külföldön is versenyképes IKT vállalatok nemzetközi piacokra jutási képességének növelése nemzetgazdasági szempontból elengedhetetlen, így cél a nemzetközi értékesítést gátló akadályok folyamatos monitorozása és elhárítása.

A felhívás közvetlen címzettje a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség, melynek programja hozzájárul a kevésbé fejlett régiókban működő infokommunikációs startup vállalkozások hazai és nemzetközi ágazat-specifikus tudásának és kapcsolatainak fejlesztéséhez és ezen keresztül az IKT-szektor versenyképességének javulásához.

A komplex program részeként mentorhálózat épül ki és működik majd a nemzetközi részvétel elősegítése, a lehetőségek helyben történő feltárása és kiaknázása érdekében. Emellett a tudás és kapcsolatbővítés érdekében képzéseket és rendezvényeket is szerveznek.

A projekt megvalósításában kiemelt szerepe lesz a mentoroknak, akik tevékenységükkel (szakértői, tanácsadási tevékenységek, információnyújtás, konferenciák, képzések megszervezésében való részvétel, nemzetközi piaci kapcsolatok becsatornázása, projekt akvizíció, célzott tárgyalások szervezése) helyi szinten segítik az IKT startup vállalatok nemzetközi piacra lépését, befektetéshez jutását, a működésük során felmerülő akadályok feltérképezését és azok elhárítását.

A Digitális Magyarország olyan komplex kormányzati program, amely négy pillérre építkezve – digitális infrastruktúra, digitális közösség és gazdaság, digitális állam, digitális készségek – a teljes hazai digitális környezet fejlesztését tűzte ki céljául. A program megvalósítása révén 2018-ra minden háztartásban elérhetővé válik a legalább 30 Mbit/s sebességű internet-hozzáférés, növekszik az állam által nyújtott elektronikus közszolgáltatások száma, a digitális írástudás elterjedésével nő az állampolgárok életminősége, míg a digitális gazdaság kiszélesítésével jelentősen növekszik hazánk versenyképessége is.

(Forrás: kormany.hu)

Találja meg a legfrissebb pályázati hírek között az Ön vagy Cége számára nélkülözhetetlen információkat.

Jóváhagyta az Európai Bizottság Magyarország Halgazdálkodási Operatív Programját 2015. december 7-én. Ennek köszönhetően az ország halgazdálkodásának fejlesztésére az előző időszakhoz képest 12 százalékkal magasabb összeg, mintegy 15,5 milliárd forint áll rendelkezésére, amelyet 2023-ig kell felhasználnia.

Magyarországon a halgazdálkodás fejlesztésének és támogatásának kiemelt célja a kis- és középvállalkozások helyzetbe hozása, valamint a hagyományos tógazdasági haltermelés versenyképességének növelése. A biodiverzitás megőrzése vagy növelése mellett az akvakultúra fenntarthatóságát alternatív energiaforrások használatával, illetve a környezetterhelés csökkentésével kívánja biztosítani a kormány.

További fontos cél az új fajok termelésbe vonásának segítése, az intenzív, innovatív technológiákat alkalmazó haltermelés fejlesztése és a halfeldolgozás támogatása. A halfogyasztás ösztönzésre a jövőben is indulnak kampányok, fokozottan ügyelve arra, hogy minél több halétel szerepeljen a közétkeztetésben.

Az első pályázati kiírások 2016 tavaszán várhatóak. A Miniszterelnökség a program keretében tizenegy pályázat meghirdetését tervezi, amelyeket 2016-ban a teljes forráskeret megnyitásával jelentet meg.

(Forrás: kormany.hu)

Találja meg a legfrissebb pályázati hírek között az Ön vagy Cége számára nélkülözhetetlen információkat.

Az Európai Bizottság 2015. december 9-én elfogadta a Románia és Magyarország közötti új Interreg programot, amelynek 231,8 millió eurós költségvetéséhez az Európai Regionális Fejlesztési Alap 189,1 millió euróval (közel 60 milliárd Ft) járul hozzá.

Interreg program:

A program fő célja a foglalkoztatás és a munkaerő határon átnyúló mobilitásának fokozása, a közös gazdasági növekedés lehetővé tétele és a fokozott együttműködés a természeti kockázat megelőzése terén. A program célul tűzi ki továbbá a nélkülöző vidéki és városi területek új életre keltését, valamint a határon átnyúló egészségügyi szolgáltatások javítását.

Háttér-információk:

Az „Interreg V-A Románia-Magyarország” program által lefedett régiók a következők: Magyarországon Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés és Csongrád megye, Romániában Bihar (Bihor), Szatmár (Satu Mare), Arad és Temes (Timiş) megye.

A program hat prioritást jelöl meg:

A közös források együttes védelme és hatékony felhasználása

1. Az összeköttetés intelligens és fenntartható módon történő javítása a határvidéken
2. A foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő határon átnyúló mobilitásának ösztönzése
3. Jobb egészségügyi szolgáltatások
4. A kockázatmegelőzés és -kezelés fokozása
5. Az intézmények és polgárok közötti, határon átnyúló együttműködés előmozdítása

Találja meg a legfrissebb pályázati hírek között az Ön vagy Cége számára nélkülözhetetlen információkat.

A Széchenyi 2020 keretében megjelent GINOP-2.1.7-15 azonosító számú, „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” című felhívásra a korábban meghirdetetthez képest később, 2016. január 11-től lesznek beadhatók a támogatási kérelmek, illetve a felhívás első értékelési szakaszában a 2016. február 29-ig benyújtott támogatási kérelmek kerülnek együttesen elbírálásra. Ennek megfelelően a GINOP-2.1.7-15 azonosító számú felhívás módosul a fentiek értelmében.

Felhívjuk figyelmüket, hogy a 272/2014 Korm. rendelet értelmében a 2016. február 29-ig beérkező támogatási kérelmek standard eljárásban, egy alkalommal, ugyanabban az időben kerülnek elbírálásra. Tehát a hivatkozott jogszabálynak megfelelően, döntéshozatalkor az ugyanazon szakaszban beérkezett támogatási kérelmek nem a beérkezés dátuma alapján, hanem a szakmai kiválóság, a pontszám alapján lesznek sorba rendezve.

Pályázati kiírásról röviden itt olvashat: GINOP-2.1.7-15 kivonat

Amennyiben a felhívás felkeltette érdeklődését forduljon tanácsadóinkhoz bizalommal.

Találja meg a legfrissebb pályázati hírek között az Ön vagy Cége számára nélkülözhetetlen információkat.

Megjelent a Kormány 361/2015. (XII. 2.) Korm. rendelete a szabad vállalkozási zónák létrehozásának és működésének, valamint a kedvezmények igénybevételének szabályairól szóló 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet módosításáról.

Jelen kormányhatározatban további 122 településsel bővült a szabad vállalkozási zónák köre. Az új települések listája letölthető ide kattintva: Szabad vállalkozási zónák

A kormány kiemelten kezeli a vidék felzárkóztatása érdekében a szabad vállalkozási övezetek bővítését, megerősítését. A vidék felzárkóztatásának fontos eleme a szabad vállalkozási zónák kialakítása és a meglévők fejlesztése. A szabad vállalkozási zónák településein működő vállalkozások egyrészt adózási kedvezményekben részesülnek, másrészt a Széchenyi 2020 források gazdaságfejlesztési pályázataiban kedvezőbb feltételekkel indulhatnak.

A teljes kormány rendeletet itt olvashatja: 361/2015 kormány rendelet

Az eredeti szabad vállalkozási zónák listája itt érhető el.

Találja meg a legfrissebb pályázati hírek között az Ön vagy Cége számára nélkülözhetetlen információkat.

A 2014-2020-as európai uniós költségvetési időszakban 2.800 milliárd forint, 500 milliárddal több jut környezet- és természetvédelemre, mint az előző hétéves ciklusban. A 2007-2013-as európai uniós költségvetési időszakban összesen 2.300 milliárd forintot fordított a kormány környezet- és természetvédelemre, a 2014-2020-as európai uniós programozási időszakban 2.800 milliárd forintot terveznek költeni az ország környezeti állapotának további javítására.

Magyarország érdeke a klímaváltozási folyamatok megállítása, mérséklése, ugyanis ellenkező esetben számolni kell az extrém időjárási jelenségek elterjedésével, amelyek aztán kiemelten befolyásolják a természeti erőforrások, a vizek, talajok és erdők helyzetét és a biológiai sokféleséget is. Mindezek a változások komplex gazdasági, társadalmi következményekkel járnak és kihatnak többek között az épített környezetre, a közlekedésre és a mezőgazdaságra is.

A kedden bemutatott átfogó tanulmány, a Magyarország Környezeti Állapota című könyv szerint Magyarországon kedvezően változott számos környezeti tényező. 1990-ben a magyar települések 20 százaléka még nem rendelkezett vezetékes ivóvízhálózattal, ami napjainkban már minden településen elérhető. A szálló por koncentrációja 2005-2006-ban a mérőpontok 20-30 százalékán, 2010-2011-ben viszont már csak 10 százalékán lépte túl az egészségügyi határértéket, míg az utóbbi három évben már nem volt túllépés.

A kiadvány szerint a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek természetvédelmi helyzete változatlan, vagy javult az elmúlt években. Csökkent az üvegházhatású gázok és a savasodást okozó gázok kibocsátása, javult az energiahatékonyság és nőtt a megújuló energiaforrások használata, csökkent az egy főre jutó lakossági vízfogyasztás, megújult a hulladékgazdálkodásra vonatkozó szabályozás és csökkent a keletkező hulladékok mennyisége. Mindezek mellett növekedett a közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások aránya, a természetvédelmi intézkedések eredményeként pedig javult a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek természetvédelmi helyzete, és tovább növekedett hazánk erdősültsége.

(Forrás: MTI)

Találja meg a legfrissebb pályázati hírek között az Ön vagy Cége számára nélkülözhetetlen információkat.