Közel 6700 milliárd forintnyi uniós támogatás lehívása előtt nyílt meg az út azzal, hogy az Európai Bizottság a benyújtott 10 közül már 6 operatív programhoz megadta jóváhagyását a 2014-2020-as programozási időszakra vonatkozóan – mondta Dr. Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a tavaly már jóváhagyott Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program után Brüsszel múlt pénteken újabb öt magyar operatív programot hagyott jóvá.

Az államtitkár kifejtette, hogy a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programot 2733 milliárd forint összeggel, a Terület- és településfejlesztési Operatív Programot 1231 milliárd forintos, a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programot 288 milliárd forintos, az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programot 1215 milliárd forintos összeggel, valamint a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programot csaknem 1200 milliárd forint támogatási összeggel hagyta jóvá az Európai Bizottság.

A többi programról szólva Vitályos Eszter elmondta: az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programmal kapcsolatban még nem érkezett meg a hivatalos jóváhagyás, a közigazgatás fejlesztési programmal kapcsolatban pedig újabb egyeztetési folyamat indul Magyarország és a bizottság szakértői között; ez március közepén zárulhat le.

A szintén benyújtott Vidékfejlesztési Programhoz a bizottsági válaszok visszaérkeztek, ezeket már elkezdték feldolgozni a Miniszterelnökségen – tette hozzá az államtitkár. Az elfogadott és az elfogadás alatt álló programok összesen több mint 12 000 milliárd forint támogatást jelentenek majd a következő hét évben.

Vitályos Eszter szólt arról is, hogy a pályázati felhívások indulásának előfeltétele, hogy monitoring bizottságok alakuljanak: ezeket a szaktárcáknál működő irányító hatóságok állítják fel, elnöküket pedig a miniszterelnök nevezi ki. Ezek a bizottságok tárgyalják meg a felhívásokat, amelyek közül az elsők márciusban jelennek meg a tervek szerint.

A felhívásokat a kormány az éves fejlesztési keret formájában hagyja majd jóvá; az integrált közlekedésfejlesztési op, valamint a környezet- és energiahatékonysági op-nál már megtörtént a jóváhagyás. Az államtitkár elmondta: a végrehajtás új szervezeti modellben fog történni, amelynek keretében szigorú feltételeknek kell majd megfelelni a pályázóknak, de a források felhasználása könnyebb lesz.

forrás: MTI

Több mint húsz milliárd eurónyi fejlesztési pénznek engedett utat ma az Európai Bizottság, amely öt magyar operatív programot hagyott ma jóvá a 2014-2020-as időszakra.

A Brüsszel által ma elfogadott öt magyar Operatív Program és annak most jóváhagyott keretösszege:

• A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 8,8 milliárd eurós keretéből 7,73 milliárdot állnak majd az EU különféle alapjai
• A Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból (TOP) 3,97 milliárd euró érkezik majd
• A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programból (VEKOP) 927 millió euróra számíthat a központi régió, amely az 50%-os uniós támogatási intenzitás miatt „csak” 463 millió eurónyi forrást jelent a közös uniós kasszából.
• Az Integrált Közlekedésfejlesztési (IKOP) és a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programok (KEOP) keretösszege együtt 7,7 milliárd euró, amelyből 6,5 milliárd jön majd a brüsszeli kasszából.

A fenti összegek egyedül a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program kapcsán jelentenek – nem jelentős – eltérést a legutóbbi ismert, a hivatalos kormányzati pályázati oldalon elérhető változatokhoz képest. A további négy Operatív Program elfogadása később várható, tekintettel arra, hogy egyes Operatív Programok véglegesítéséhez még bizonyos uniós szabályokra is várni kellett, illetve a Vidékfejlesztési Program kapcsán a legfrissebb hírek szerint a magyar szerveknek át kell dolgozni az anyagot, mert túl sokféle fejlesztési irányt határoztunk meg, amely félő, hogy a források nem megfelelő ütemű lehívásához vezet.

(Forrás: MTI)

Családbarát munkahely pályázatot írt ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a kormányzat ezzel is azt szeretné elérni, hogy a családbarát szemlélet erősödjön.

A pályázat célja olyan családbarát munkahelyek kialakítását és fejlesztését megvalósító munkahelyi családbarát programok támogatása, melyek elősegítik a munka és magánélet összeegyeztetését, a családi, magánéleti és munkahelyi kötelezettségek összehangolását. A pályázat nyertesei jogosulttá válnak a „Családbarát Munkahely” cím használatára is a támogatási szerződésben meghatározott feltételek szerint.

Támogatás intenzitása: projekt elszámolható összes költségének 100%-a az elnyert támogatási összeg mértékéig, a pályázathoz saját forrás biztosítása nem kötelező.

Támogatás összege: maximum 3.000.000 Forint

Támogatási időszak: 2015. május 15. és 2016. április 30. közé eső időszak

Országosan rendelkezésre álló keretösszeg: 50.000.000 Ft

A pályázat rövid összefoglalóját itt töltheti le: Családbarát munkahelyek kialakításának és fejlesztésének támogatása

Amennyiben a pályázat felkeltette figyelmét keresse pályázati irodánk tanácsadóit elérhetőségeinken, írjon nekünk e-mailt az info@psprodukt.hu címre, vagy hívja a +36 (20) 471-4876 mobilszámot.

Magyarország mérföldkőhöz érkezett, a 2007-2013-as időszakban az országba érkező európai uniós források mértéke átlépte a 7000 milliárd forintot, az év végéig pedig további, több mint 1500 milliárd forint érkezhet – hangsúlyozta Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár.

Hozzátette, hogy a kormány álláspontja szerint az intézmény rendszer átalakítása nélkül Magyarország nem tudott volna rekordot elérni az uniós forrás felhasználásában. Tavaly a pályázóbarát intézményrendszerben 1863 milliárd forintot fizettek ki – ismertette a helyettes államtitkár.

Csepreghy Nándor rámutatott arra, hogy az idei év több kihívást is jelent Magyarország számára az uniós források lehívása tekintetében, egyrészt 2015-ben lehet utoljára forrást lehívni a 2007-2013-as időszakra, másrészt megjelennek a 2014-2020-as pályázati ciklus tömeges pályázati kiírásai.

A helyettes államtitkár kiemelte, a 2007-2013-as fejlesztési ciklus záráshoz kapcsolódó döntések önálló kormányhatározatban jelentek meg, a források felhasználásáért felelős Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig több döntést is hozott.

Csepreghy Nándor szólt arról, hogy a 2007-2013-as időszak zárásának előkészítéséhez kapcsolódóan az érintett tárcáknak – a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, az Emberi Erőforrások Minisztériumának, a Földművelésügyi Minisztériumnak, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak – biztosítják azt a pénzügyi keretet, amely a megnövekedett kapacitások kiépítéséhez szükséges.

A helyettes államtitkár elmondta, hogy a kötelezettségvállalások, a szerződéskötések tekintetében minden minisztérium megkapta a végső határidőt, eszerint kötelezettséget április 15-éig, új szerződéseket pedig május 15-éig lehet kötni a 2007-2013-as időszak forrásaira.

A kormány döntött arról is, hogy március végéig le kell zárni a tartalék listákat, az érintett minisztériumoknak felül kell bírálnia ezeket, és végleg dönteni a támogatásról, vagy az elutasításról. A meglévő szerződések jogorvoslati ügyeit a Miniszterelnökségnek április 15-éig le kell zárnia, illetve új közbeszerzés csak azokban az esetekben indítható, ha építési beruházás esetében garantált a november 30-i befejezés – mondta Csepreghy Nándor.

A helyettes államtitkár emlékeztetett arra, hogy a 2007-2013-as időszakban a kormány a 8200 milliárd forint keretösszeg helyett 9300 milliárd forintra vállalt pénzügyi kötelezettséget. A túlvállalás csökkentésének mértékével kapcsolatosan is döntés született, ez az elvek szintjén úgy szól, hogy Magyarországnak fel kell használnia minden európai fejlesztési forrást, és a lehető legkisebb költségvetési támogatást kelljen a túlvállalás miatt fizetni – tette hozzá.

Csepreghy Nándor kitért arra, hogy jövő hét szerdán nyilvánosságra hozzák az összes késedelemben lévő állami projektet, amely miatt az országot forrásvesztési kockázat fenyegeti. A jelentős késedelemben lévő állami projektek listáját az érintett minisztériumok áttekintik, döntenek arról, melyektől állnak el, illetve a „kómában” lévőket a Miniszterelnökség „lekapcsolja a lélegeztetőgépről” – mondta a helyettes államtitkár.

A késedelmes projektben érintett kedvezményezettek egészen addig nem kaphatnak támogatást a 2014-2020-as időszakban, ameddig le nem zárták a fejlesztésüket. Ha a késedelmes projekt bennmarad a támogatási körben, megkezdődhet a véghajrá, amennyiben mégsem sikerülne a befejezés, abban az esetben a kormány a következő év központi költségvetési támogatását csökkenti.

Kérdésre válaszolva Csepreghy Nándor elmondta: a késedelmes projektek többnyire menedzsment probléma, vagy forráshiány miatt csúsznak, illetve sok esetben az előkészítettség nem volt megfelelő. Hozzátette: vannak olyan projektek, amelyek megvalósítása uniós kötelezettség Magyarország számára – például szennyvíz-, ivóvíz-, hulladékkezelés -, esetükben a késedelmes projektet központi állami rendszerben kezelik, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium háttérintézményeként létrejött állami projektvégrehajtó irodához kerül a megvalósítás, a befejezést követően pedig az üzemeltetést visszaadják az eredeti kedvezményezettnek.

forrás: kormany.hu

Tájékoztató az MVH jogerős támogatási határozattal rendelkező ügyfelei számára, a 2015. február 1.–2015. augusztus 31. közötti időszak teendőiről:

2015. február 1-jétől ismét megnyílt az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) társfinanszírozásában megvalósuló egyes beruházási jellegű támogatások kifizetési kérelmeinek beadási időszaka.

Felhívjuk az érintettek figyelmét, hogy kifizetési kérelmüket mielőbb, lehetőleg már a benyújtási időszak elején adják be annak érdekében, hogy szükség esetén ki tudják használni az időszakon belüli többszöri benyújtási lehetőséget. Az is fontos, hogy ne hagyják a kifizetési kérelem benyújtását a határidő előtti utolsó pillanatra, hogy maradjon lehetőség az esetleg szükséges korrekcióra.

A kifizetési kérelmet továbbra is kizárólag elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül, a támogatási rendeletekben meghatározott határidőig lehet benyújtani. Bizonyos, jogszabályban meghatározott feltételek teljesülésekor egy ügyfél egy kifizetési kérelem-benyújtási időszakban több kérelmet is benyújthat.

2015. augusztus 31. napját követően, vagy ha támogatási rendelet ennél rövidebb határidőt szab meg, akkor a támogatási rendeletben előírt határnapot követően kifizetési kérelem nem nyújtható be!

Amennyiben segítségre van szüksége, tanácsadóink elérhetőségét a kapcsolat menüpont alatt találja.

forrás: www.mvh.gov.hu

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az Otthon Melege Program keretében meghirdetett Háztartási nagygépek energia megtakarítást eredményező cseréje alprogramban a pályázatok benyújtását a forrás kimerülése miatt 2015. február 2. napjával határozatlan időre felfüggeszti.

Az alprogramra 2015. február 3-án 16.00 óráig lehet pályázatokat benyújtani.

Az előzetesen meghatározott feltételeknek megfelelő pályázatokat a Pályázati Útmutatóban rögzítettek szerint rangsorolják. A befogadható pályázatok a rendelkezésre álló forrás kimerüléséig részesülhetnek támogatásban.

A fejlesztési tárca 2014. szeptember 17-én az Otthon Melege Program keretében hirdette meg a háztartási nagygépek cseréjét támogató alprogramot. A 627,1 millió forintos keretösszegű alprogram célja, hogy a pályázók vissza nem térítendő, állami támogatással, csökkentett vételáron szerezhessék be új, magas energiahatékonyságú hűtő- vagy fagyasztó-berendezéseiket. 2014 decemberében a minisztérium két alkalommal is megemelte a forráskeretet (előbb 60 millió, majd további 107 millió forinttal) és 5 000 forinttal növelte az egyes támogatások összegét. Ennek köszönhetően közel 23 000 háztartás szerezhet be új hűtő- vagy fagyasztó-berendezést, 30–40 000 forinttal csökkentett vételáron.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium folyamatosan dolgozik azon, hogy a lakossági energiahatékonysági programok hátterét biztosító források a jövőben is rendelkezésre álljanak.

Forrás: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Ha az Európai Bizottság feltétlenül szükségesnek tartja, a Miniszterelnökség megvizsgálja a magyar agrár-vidékfejlesztési program egyszerűsítési lehetőségeit, illetve a tervezett intézkedések számának csökkentését – reagált az agrárszektor.hu cikkére a Miniszterelnökség. A tárca szerint a program elfogadásáról szóló egyeztetések magas szinten, intenzíven zajlanak az Európai Bizottság illetékeseivel

Megvizsgálja a magyar agrár-vidékfejlesztési program egyszerűsítési lehetőségeit a Miniszterelnökség, ha azt az Európai Bizottság (EB) feltétlenül szükségesnek tartja – közölte közleményében a minisztérium. EB véleménye szerint az egyeztetés alatt álló program túlságosan bonyolult, így kockázatossá teheti a későbbi kifizetéseket. A Miniszterelnökség közleményéből kiderül, hogy felmerülhet a tervezett intézkedések számának csökkentése is. Az intézkedések száma ugyanakkor elsősorban technikai kérdés – teszi hozzá a Minisztérium.

5 százalék a LEADER-programra

A 2014-2020-as időszakban az uniós tagországok többségéhez hasonlóan a magyar kormány is úgy döntött, hogy a rendelkezésre álló vidékfejlesztési forrás 5 százalékát biztosítja a LEADER-programra. Ennek indoka, hogy az új uniós vidékfejlesztési támogatásokból a kormány minél több forrást tudjon vidéki munkahelyteremtésre, beruházásokra, a magyar vidék versenyképességének erősítésére fordítani – erősítette meg az agrárszektor.hu értesüléseit a miniszterelnökségi közlemény
A közlemény az öntözhető területek növelésével kapcsolatban is nyomatékosítja, hogy a minisztérium kitart eredeti álláspontja mellett, és bízik abban, hogy az Európai Bizottság megérti a magyar szakmai érveket, így sikerül megvédeni a hazai gazdák érdekeit. Az ország mezőgazdasági területéből ugyanis csaknem 1,5 millió hektár aszály érzékeny, ebből jelenleg mintegy 250-300 ezer hektár alkalmas az öntözésre, ám e terület csupán harmadát öntözik ténylegesen a gazdálkodók

Utolsó előtti helyen az öntözésben

Magyarország az uniós tagállamok közül az öntözött terület nagyságát tekintetve az utolsó előtti helyen áll. Azon túl, hogy az öntözött területek nagysága jelentősen csökkent az utóbbi évtizedekben, a meglévő öntözőrendszerek többsége is elavult és erőforrás hatékonysága elmarad a kívánalmaktól. A kormány kiemelt célja ezért az ország hatékony öntözési rendszerének kiépítése, és ezzel összefüggésben olyan támogatási rendszer létrehozása, amely hozzájárul a meglévő öntözőberendezések erőforrás-hatékonyságának javításához és az öntözött területek növeléséhez, csökkentve ezzel a mezőgazdaság klímaváltozásnak való kitettségét. Éppen a klímaváltozásra, a szélsőséges időjárásra és az aszályokra történő felkészülés jegyében, a gazdák védelmében, kiszolgáltatottságuk csökkentése érdekében kívánják növelni az öntözött területek nagyságát.
A tárgyalások mielőbbi sikeres lezárása fontos célkitűzés, és az egyeztetések magas szinten, intenzíven zajlanak az Európai Bizottság illetékeseivel –szögezi le a közlemény. A Miniszterelnökség szükség esetén nem vár a vidékfejlesztési program hivatalos elfogadására, hanem már azt megelőzően megnyithat egyes pályázatokat, akár nemzeti kockázatra is – erősítette meg a tárca.

forrás: agrarszektor.hu

Azon fiatal gazdák esetében, akik 2010. évben vették kézhez a támogatási kérelemnek helyt adó/részben helyt adó határozatot, annak a 10%-ra vonatkozó kifizetési kérelmet legkésőbb a 2015. január 1. és 31. között megnyíló kérelembenyújtási időszakban kell benyújtani az MVH-hoz. Mivel a benyújtási időszak utolsó napja (2015. január 31.) munkaszüneti nap, ezért a kifizetési kérelem legkésőbb 2015. február 2-án adható postára.

Amennyiben kifizetési kérelem benyújtásában segítségre van szüksége tanácsadóink állnak rendelkezésre.

Tanácsadóink elérhetőségét a kapcsolat menüpont alatt találja!

Az idén nagyobb lendületet kaphat az Alföldön 2011-ben beindított tanyafejlesztési program, miután a költségvetésben 1,4 milliárd forintot különítettek el erre a célra, az elmúlt évi 300 millió forintnak a többszörösét

A hét megye 724 települését  érintő  programra várhatóan áprilistól lehet majd pályázni, és előreláthatóan 150 tanya kaphat akár milliós  támogatást.
A támogatás egyebek mellett a gazdálkodáshoz szükséges gépek beszerzésére, az őshonos jószágokból álló állatállomány gyarapítására, az adott tájra jellemző növények vetőmagjának beszerzésére, gyümölcsfák telepítésére  terjed ki. A pályázatok odaítélésénél  ugyancsak jó esélyük lehet a kis- és mikrogazdaságok megerősödését célzó energetikai korszerűsítésre törekvő és a biogazdálkodást választó gazdáknak.

A tanyafejlesztés fokozott figyelmet érdemel,  mert e sajátos létforma társadalomföldrajzi, tájképi különlegessége révén része a magyar nemzeti örökségnek, a nemzeti vidékstratégia  kiemelt eleme – jegyezték meg.  Hozzávetőleg 300-400 ezren élnek tanyasi környezetben és a nehéz  körülmények miatt az elmúlt évtizedekben sokan elvándoroltak, a városokban, falvakban keresték a boldogulást. Kedvező ugyanakkor, hogy az elvándorlási folyamat megfordult, egyre több, önálló életvitelre, önellátásra  törekvő fiatal költözik tanyára, elsősorban Szeged, Csongrád és Nagykőrös közelében – ismertette a minisztérium.

A tanyafejlesztési program megvalósítására eddig 6 milliárd forint támogatás jutott, felhasználásával növekedett a megművelt terület nagysága, gyarapodott az állatlétszám, több tanyasi hűtőházat, tej- és sajtüzemet létesítettek, földutakat korszerűsítettek, több száz tanyán bevezették az  elektromos áramot és kiépült a tanyagondnoki szolgálat. Hozzávetőleg 700 tanyán vált komfortosabbá az élet – hangsúlyozta a tárca.

Példaként felsorolták, hogy néhány helyen, például a Kunfehértó közelében álló Szalai tanyán, a Mezőtúr melletti Moga tanyán és a Kiskunhalashoz tartozó Paor tanyán akár mintaként szolgáló, a legkorszerűbb technikával felszerelt fóliás zöldségtermesztés, sajtüzem, szarvasmarha tartás valósult meg.

A tárca az idei egyik legfontosabb feladatnak a Tanyasi Termék védjegy elterjesztését nevezte.  A védjegy olyan termékekre kerülhet, amelyek garantáltan jó minőségű, helyben készült, az egészséges élelmiszerek választéka bővítését  szolgáló különlegességek és rövid úton, a kereskedelmi lánc kiiktatásával kerülhetnek a vásárlókhoz.  A minisztérium vizsgálja annak lehetőségét, hogy az Alföldi tanyafejlesztési programot a következő években kiterjesztik más, főként dunántúli régiókra is, így például a kisalföldi, őrségi tanyák is megerősödhetnek – közölte a Földművelésügyi Minisztérium.

forrás: MTI