VP

Megjelent a 2016-os ütemterv! Indulnak a Vidékfejlesztési Program pályázatok!

Jóváhagyta a kormány a Vidékfejlesztési Program 2016-os éves fejlesztési keretét, amelynek eredményeképpen idén több mint 800 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra pályázhatnak a gazdálkodók. A most rendelkezésre álló keretből a Miniszterelnökség 59 darab felhívás megjelentetését tervezi, amelyből 4 pályázat közbeszerzési eljárással kerül meghirdetésre.

A Vidékfejlesztési Program keretében a 2014-2020 közötti uniós programozási időszakban mintegy 1300 milliárd forint került elkülönítésre, amelyből 2016-ban a Miniszterelnökség több mint 800 milliárd forint keretösszegben hirdet pályázatokat. A rendelkezésre álló uniós források maximális felhasználása és kiszámíthatósága érdekében a felhívások megjelenését éves fejlesztési keret szabályozza. A pályázók igényeihez mérten az éves fejlesztési keret az elfogadást követően többször módosulhat.

A kormány szándékainak megfelelően Magyarországon egy olyan agrár-vidékfejlesztés valósulhat meg a 2014-2020 ciklusban, amely a nagybirtokok helyett a kis és közepes családi gazdaságok érdekeit szolgálja. A Miniszterelnökség éppen ezért kiemelt figyelmet fordít a Vidékfejlesztési Program keretében a beruházási jellegű támogatások biztosítására.

A Vidékfejlesztési Pályázatok 2016-os új ütemterve:
(milliárd forint)

Január

1. Tájékoztatási szolgáltatás 7,79
2. Kertészet korszerűsítése – üveg- és fóliaházak, öntözés 22,50
3. Kertészet korszerűsítése – ültetvénytelepítés, eső- vagy tavaszi fagykár megelőzés 17,00
4. Kertészet korszerűsítése – gyógy- és fűszernövény termesztés 3,00
5. Kertészet korszerűsítése – technológiai fejlesztés öntözéssel 24,00
6. Mezőgazdasági kisüzemek fejlesztése 14,00
7. Erdőkárok helyreállítása 6,78
8. Egyedi szennyvízkezelés 12,00
9.Településképet meghatározó épületek külső rekonstrukciója 26,90

Február

10. Szaktanácsadók továbbképzése 0,18
11. Állattartó telepek korszerűsítése 5,95
12. Baromfitartó telepek korszerűsítése 19,85
13. Szarvasmarhatartó telepek korszerűsítése 19,85
14. Juh- és kecsketartó telepek korszerűsítése 3,97
15, Sertéstartó telepek korszerűsítése 19,85
16. Jégesőkár megelőzésére szolgáló beruházások 6,51
17. Mezőgazdasági biztosítók díjához nyújtott támogatás 23,72
18. Élőhelyfejlesztési célú, nem termelő beruházások 3,50
19. Natura 2000 mezőgazdasági területek kompenzációs kifizetése 25,85
20. Natura 2000 erdőterületeknek kompenzációs kifizetése 25,51
21. Kompenzációs kifizetések természeti hátránnyal érintett területeken 23,62
22. Erdészeti genetikai erőforrások megőrzése, fejlesztése 3,35
24. 23. Erdei termelési potenciál mobilizálását szolgáló tevékenységek 2,69
25. Nem mezőgazdasági tevékenységek, agrárdiverzifikáció, mikrovállalkozások 13,85
26. Vízvédelmi célú nem termelő beruházások 2,38
27. LEADER – Működési és animációs költségek támogatása 8,92

Március

28. Agrárgazdasági képzések és felkészítő tréningek 6,18
29. Kisméretű terményszárítók, -tisztítók és terménytárolók 19,66
Erdősítés támogatása 33,05
30. Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása 2,25
31. Helyi piacok infrastrukturális fejlesztése, közétkeztetés fejlesztése 10,60

Április

32. Termelői csoportok és termelői szervezetek létrehozása 26,08
33. A tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás 36,51
34. Mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése 49,50
35. Külterületi helyi közutak fejlesztése, önkormányzati utak kezelése 18,40
36. LEADER – Helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása 47,67

Május

37. Szakmai tanulmányutak és csereprogramok 1,49
38. Egyéni és csoportos szaktanácsadás 13,88
39. Borászat termékfejlesztés, erőforrás-hatékonyság 20,00
40. Agrárinnovációs operatív csoportok támogatása 3,34
41. Nem mezőgazdasági tevékenységek beindítása, fejlesztése 35,93
42. Tanyák villamos energia-, vízellátási és szennyvízkezelési fejlesztései 10,20
43. Jármű- és eszközbeszerzések 8,30

Június

44. Kertészet korszerűsítése, gépbeszerzések 10,00
45. Mezőgazdasági termelők csatlakozása minőségrendszerekhez 7,96
46. Erdőkárok megelőzése 3,83
47. Erdei ökoszisztémák 9,76

Július

48. Az agrár-innovációs operatív csoportok 9,08
49. Az erdei ökoszisztémák közjóléti funkciói 2,00
50. Tájgazdálkodás 4,39
51. Kis gazdasági szereplők között létrehozott együttműködések 2,96

Augusztus

52. Bemutató üzemi programok 1,04
53. Rövid ellátási láncok, helyi piacok 3,84
54. Erdészeti technológiákra, erdei termékek feldolgozása 4,49

Szeptember

55. A fiatal mezőgazdasági termelők induló támogatása 37,73
56. Minőségrendszerek tájékoztatási és promóciós tevékenysége 2,40
57. Erdő-környezetvédelmi kifizetések 12,66

Október

58. Szolidáris gazdálkodás és közösség által támogatott mezőgazdaság 1,30

November

59. LEADER – Helyi akciócsoportok együttműködése 1,92

(forrás: ME Agrár-vidékfejlesztésért felelős Államtitkárság)

Találja meg a legfrissebb pályázati hírek között az Ön vagy Cége számára nélkülözhetetlen információkat.

ginop

Vállalkozások figyelem! Megjelent a régóta várt kapacitást bővítő illetve technológiafejlesztést célzó támogatás

Összesen 85 milliárd forint értékben került meghirdetésre két, mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességét és fejlesztését szolgáló uniós pályázat, főként eszközbeszerzést támogató – projektek számára, átlag 50% intenzitással, minimum 5 millió Ft támogatási összegtől 50, illetve 500 millió Ft-ig a GINOP keretében. A pályázatokat benyújtani 2015. július 9-től lehetséges forrás kimerüléséig, de legkésőbb 2017. július 10-ig. Tehát, azon vállalkozások akik fejlesztést terveznek jelen források felhasználásával vegyék fel tanácsadóinkkal a kapcsolatot. Tanácsadóink elérhetősége megtalálható a kapcsolat pontra kattintva.

Az egyik GINOP uniós pályázat a GINOP-1.2.1-15 számú, Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése című összefoglalója letölthető a linkre kattintva: Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

A másik GINOP uniós pályázat a GINOP-1.2.2-15 számú, Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása című összefoglalója letölthető a linkre kattintva: Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása

Az egyik pályázati kiírás kizárólag a gyártó és feldolgozó vállalkozások gyártáshoz kapcsolódó fejlesztéseit (új eszköz beszerzés, ingatlan beruházás, információs technológia-fejlesztés stb) támogatja, míg a másik kiíráson a szabad vállalkozási zónákban tevékenykedő – bármilyen tevékenységet végző – vállalkozások indulhatnak új eszköz beszerzésére, és az ahhoz kapcsolódó ingatlan fejlesztésre, valamint informatikai fejlesztéseiinek megvalósítására.

A támogatható tevékenységeket (kizárólag feldolgozóipar, kivéve a szabad vállalkozási zónákat) ágazati fókusz (TEÁOR lista) határozza meg, mindkét pályázat esetében a beszerezhető eszközök, szoftverek listáját is egy katalógus, az úgynevezett VTSZ lista határozza meg. A kötelező vállalások között a létszám tartás, a személyi jellegű ráfordítások, illetve árbevétel növelés vállalása szerepel. A pályázaton történő sikeres részvétel esélyét a teremtett munkahelyek, a vállalkozás életkora, bizonyított együttműködések (klaszter), kutatás-fejlesztési tevékenység stb. növelik jelentősen. A pályázatokhoz objektív pontozási táblázat szerepel, amely alapján eldönthető, hogy a benyújtott kérelem kaphat-e támogatást.

Találja meg a legfrissebb pályázati hírek között az Ön vagy Cége számára nélkülözhetetlen információkat.

BIG_0012574579

Önkormányzatok, polgárőrök, cívil szervezetek figyelem!

Találja meg a legfrissebb pályázati hírek között az Ön vagy Cége számára nélkülözhetetlen információkat.

100%-os támogatási intenzitással igényelhető gépjárművásárlás április közepétől a közlekedési szolgáltatások fejlesztésére falu- és tanyagondnoki, valamint egyéb szociális, bűnmegelőzési és közösségi szolgáltatások ellátásához kapcsolódóan!

Mi támogatott? Személygépkocsi, terepjáró, mikrobusz beszerzése!

Várhatóan az 5000 fő lakosságszámnál kevesebb vagy 100 fő/km2-nél alacsonyabb népsűrűséggel rendelkező településeken (Budapest agglomerációjához tartozó települések, a városi ranggal rendelkező települések, valamint a kistérségi központok kivételével) megvalósuló fejlesztés támogatható, valamint olyan településen, ahol a település lakosságának több mint 2 százaléka él külterületen, tanyás térségben.

Kik pályázhatnak?

-  települési önkormányzatok,

-  települési nemzetiségi önkormányzatok,

-  önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulások,

-  nonprofit szervezetek (egyesületek, alapítványok, például polgárőr egyesületek)

-  egyházi jogi személyek

Támogatás intenzitása: 100%

Támogatás összege:

  • Személygépkocsi esetében: max. 3,5 millió Ft.
  • Terepjáró személygépkocsi esetében: max. 5 millió Ft.
  • Mikrobusz esetében: max. 8 millió Ft.

Az Irányító Hatóság közleménye az alábbi linkre kattintva érhető el: IH közlemény buszbeszerzés

Vállalkozásunk vállalja a pályázat teljes körű elkészítését, elnyert támogatás esetén a támogatási összeg lehívását, fenntartási időszakban a monitoring adatszolgáltatás készítését.

Amennyiben érdeklődik a felhívás iránt keresse cégünk pályázatíró – vezető tanácsadóját az alábbi elérhetőségeken:

  • Név: Papp Viktor
  • Mobil: +36 (20) 365-3385
  • e-mail: info@psprodukt.hu
2532

Újabb tanyabuszok a vidéki térségek szolgálatában

Hamarosan újra pályázatot hirdet a kormány a vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások fejlesztésére. A pályázaton elnyerhető támogatás jelentősen segíti helyi közlekedés feltételeinek javítását – jelentette be Viski József agrár-vidékfejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár a tanyák fejlődési lehetőségeit elemző szakmai műhelykonferencián.

A pályázatok – tervezett áprilisi – meghirdetésével a települési önkormányzatok, önkormányzati társulások, non-profit szervezetek és egyházak önerő nélkül is lehetőséget kapnak a közösségi kistérségi szolgáltatás ellátásához szükséges gépjárművek beszerzésére.

A tervezés alatt álló új Vidékfejlesztési Programban is számos egyéb lehetőség áll a vidéki térségek felzárkózásának elősegítésére. Turisztikai, kézműves vagy bármely más specifikus helyi szolgáltatás támogatására várhatóan átalányköltséget számolhatnak majd el a pályázók.

Kiemelten érvényesül a jövőben az élelmiszertermelő mikro-, kis- és középvállalkozások, valamint a mezőgazdasági termelők munkahelyteremtő támogatása, versenyképességük növelése, innovációs fejlesztéseik ösztönzése. A LEADER a helyben benyújtott pályázatokról való döntéseket helyi szintre helyezi, ezáltal pályázati kiírásai útján támogatja a helyben felmerülő fejlesztési igények helyben való megvalósítását.

A 2014-2020-as program az előzőnél nagyobb hangsúlyt fektet a Helyi Fejlesztési Stratégiák minőségére, amelyek az előttünk álló időszakban a helyi gazdaság megerősítése mellett a kedvezőtlen társadalmi folyamatok enyhítését, a fenntartható gazdálkodást és az ökofalvak turisztikai fejlesztését támogatják. A 2014-2020-as programozási ciklus egységesített pályázati rendszerérében – így a LEADER-programban is – lényegesen egyszerűbb, gyorsabb és hatékonyabb lesz, a pályázóknak sokkal kevesebb adminisztrációs teherrel kell szembenézniük.

Agrár-vidékfejlesztési célokra 2020-ig mintegy 1250 milliárd forint áll rendelkezésre. A kormány legfontosabb célja vidéki munkahelyek teremtése és a kézimunkaerő-igényes ágazatok koncentrált támogatása. Előreláthatólag Brüsszel májusban fogadhatja el a hazai programot.

Amennyiben pályázni szeretne keresse tanácsadóinkat! Elérhetőségeinket megtalálja a kapcsolat menüpont alatt.

forrás: kormany.hu

fiatalgazda1

EMVA Fiatal mezőgazdasági termelők indulásához nyújtott támogatási rendelet módosulása

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal tájékoztatja az érintett ügyfeleit, hogy az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2014. évben igényelhető támogatás részletes feltételeiről szóló 34/2014. (IV. 4.) VM rendelet (továbbiakban rendelet) módosult az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló egyes agrár-vidékfejlesztési támogatási rendeletek módosításáról szóló 7/2015. (II. 17.) MvM rendelettel.

A rendelet 1. § 10. pontja rendelkezik a működtetési időszak fogalmáról.

„10. működtetési időszak:
a) e rendelet szerinti támogatási kérelmet jóváhagyó határozat jogerőre emelkedését követő év január 1-jétől számított ötödik naptári év végéig terjedő időszak, vagy

b) ha a támogatási kérelmet jóváhagyó határozat 2015. január és február hónapokban emelkedik jogerőre, és az ügyfél legkésőbb 2015. március 15-ig nyilatkozik, hogy az e rendeletben foglalt kötelezettségeket vállalja a támogatási kérelmet jóváhagyó határozat jogerőre emelkedése évének január 1-jétől, akkor a működtetési időszak első napja a támogatási határozat jogerőssé válása évének január 1-je és a működtetési időszak az e naptól számított ötéves időtartam;”

A rendelet módosítás értelmében azok az ügyfelek, akiknek a támogatási kérelmet jóváhagyó határozata 2015. január vagy február hónapban emelkedett jogerőre, és vállalják, hogy a támogatási kérelmet jóváhagyó határozat jogerőre emelkedése évének január 1-jétől teljesítik a rendeletben foglalt kötelezettségeket, nyilatkozatot kell benyújtaniuk. Ebben az esetben a működtetési időszak első napja a 2015. január 1. lesz és a működtetési időszak az e naptól számított ötéves időtartam.

Az ügyfeleknek legkésőbb 2015. március 15-ig kell a nyilatkozat eredeti példányát postai úton elküldeni a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal lakhely/székhely szerint illetékes megyei kirendeltségére.
A nyilatkozatnak az alábbi adatokat kell tartalmaznia:
• ügyfél neve
• ügyfél ügyfél-azonosítója
• támogatási kérelemnek helyt adó határozat irat azonosítója
• nyilatkozat szövege: „Vállalom, hogy a 34/2014. (IV.4.) VM rendelet 1. § 10. pont b) alpontja alapján a működtetési időszak kezdete 2015. január 1.”
• ügyfél eredeti aláírása
• nyilatkozat kiállításának dátuma

Abban az esetben, ha az ügyfél nem tesz nyilatkozatot legkésőbb 2015. március 15-ig, akkor a működtetési időszak 2016. január 1-től indul.

forrás: mvh.gov.hu


fiatal gazdák

Több mint 1200 milliárd forint jut vidékfejlesztésre 2020-ig

Több mint 4 milliárd euró, vagyis mintegy 1200 milliárd forint forrás áll rendelkezésre Magyarországon vidékfejlesztésre az unió mostani költségvetési periódusában 2020-ig. A vidékfejlesztési források elosztása ezentúl már nem a korábbi merev célok (tengelyek) mentén, hanem rugalmas prioritások figyelembevételével történik.

A program legfontosabb fejlesztési céljai közé tartozik a vidéki munkahelyek megőrzése és új munkahelyek teremtése a mezőgazdaságban, főként az olyan munkaigényes ágazatokban, mint az állattenyésztés, zöldség- és gyümölcstermesztés, a kertészet vagy az élelmiszer-feldolgozás. A vidékfejlesztési program a kis- és közepes  – főként családi – gazdaságok támogatását helyezi előtérbe, hiszen ezen vállalkozások jelentős munkahelyteremtő képességgel rendelkeznek és a legtöbb embert foglalkoztatják. Elsőbbséget élvez majd a tudásátadás és az innováció; a versenyképesség és a gazdasági életképesség fokozása; az élelmiszerlánc szervezése és a kockázatkezelés; az ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése, javítása; az erőforrás-hatékonyság biztosításának előmozdítása, valamint a társadalmi befogadás segítése (a szegénység csökkentése és a gazdaság fejlesztése a vidéki térségekben). A gazdálkodók számára a jövőben az eljárásrend egyszerűbb és átláthatóbb lesz, egyszerűbb támogatás-típusokat vezetnek be, valamint egyszerűsítik és gyorsítják a pályázatok elbírálását. A Vidékfejlesztési Program középpontjában a mikro-, kis- és közepes vállalkozások lesznek.

Beruházásokra kb. 460 milliárd, agrár-környezetvédelemre, valamint a klímaváltozás hatásainak csökkentésére 191, az ökológiai gazdálkodásra 63, állatjóléti támogatásokra 43, míg kockázatkezelési beruházásokra közel 30, a termelői piacok támogatására várhatóan 26 milliárd forintot fordít a kormány 2020-ig. A 2014-2020 ciklusban az új (induló) mezőgazdasági vállalkozások létrehozásának támogatására 122 millió euró, míg a fiatal gazdák beruházásainak támogatására csaknem 130 millió euró, – 300 forint körüli euróárfolyammal számolva 76-78 milliárd forint – áll rendelkezésre.

Forrás: MTI, kormany.hu

20150225_PEL_2283_496

300 milliárd forint forrás jut az élelmiszeripar fejlesztésére

Elkészült az élelmiszeripari-fejlesztési stratégia, amelyet várhatóan néhány héten belül megtárgyal a kormány – jelentette be a Földművelésügyi Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára szerdán Budapesten, egy szakmai fórumon.

Zsigó Róbert felidézte: az élelmiszeripar fejlesztési stratégiájáról szóló jelentést a kormány már múlt év decemberében megtárgyalta. A magyar élelmiszeripar megújításának finanszírozására mintegy 300 milliárd forint uniós forrás áll rendelkezésre 2020-ig – tette hozzá. A stratégia sarkalatos célkitűzései között szerepel: az élelmiszeripari vállalkozások stabil finanszírozási és gazdálkodási feltételeinek biztosítása; az innováció ösztönzése; az élelmiszeriparban dolgozók tudásának korszerűsítése. Mindez erősíteni fogja az élelmiszeriparnak az élelmiszerláncban elfoglalt pozícióját – mondta az államtitkár.

Az államtitkár a fórumon jelentős eredménynek nevezte, hogy uniós forrásokat sikerül bevonni a magyar élelmiszeripar fejlesztésére, mivel eredetileg az unió ezt nem kívánta támogatni. Kitért arra is, hogy az élelmiszeripar fejlesztését szolgáló uniós források egy részét a Miniszterelnökség Agrár- vidékfejlesztésért Felelős Államtitkársága által kezelt vidékfejlesztési program (200 milliárd forintot), míg egy kisebb hányadát (100 milliárd forintot) a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP) biztosítja.

A támogatással a magyar mezőgazdasági alapanyag-termeléssel kapcsolatban álló mikro- és kisvállalkozások élelmiszer-feldolgozását kívánják segíteni. Emellett a nem elsődleges feldolgozást végző élelmiszeripari kis- és közepes vállalkozások az NGM forrásaiból kaphatnak fejlesztési támogatást. Nem sikerült viszont Brüsszelben elérni azt, hogy a nagyvállalkozások uniós közösségi forráshoz juthassanak. Ezért az FM-ben, az NGM-ben és a Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztési Államtitkárságán vizsgálják, hogy a nagyvállalkozások támogatását miként lehet nemzeti forrásból megoldani.

A fejlesztések eredményeként szeretnék elérni, hogy a magyar élelmiszeripar jövedelmezősége a mostani nulla körüli szintről 4-5 százalékra növekedjen. Továbbá a belföldi értékesítés 7-10 százalékkal, az export pedig 30-40 százalékkal emelkedjen. Emellett célkitűzés az is, hogy közvetlenül az élelmiszer-feldolgozásban dolgozók száma 10-15 ezerrel emelkedjen. Mindennek eredményeként pedig a mezőgazdasági munkahelyek száma is növekedjen vidéken – mondta az államtitkár.

forrás: MTI

fotó: Pelsőczy Csaba/FM

Monitor

Elindult a 2015. évi kiegészítő monitoring adatszolgáltatás

Az EMVA által társfinanszírozott vidékfejlesztési program keretében igénybe vett támogatások felhasználásának ellenőrzése céljából a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal  az egyes jogcímekre vonatkozó jogszabályokban kötelezettségként előírt kiegészítő monitoring adatszolgáltatás teljesítésére hívja fel monitoring adatszolgáltatásra kötelezett ügyfeleit. A kiegészítő adatszolgáltatás a monitoring adatszolgáltatással megegyező módon és azzal egyidejűleg teljesíthető.

 A monitoring adatszolgáltatással egyidejű kiegészítő monitoring adatszolgáltatás kizárólag elektronikus úton, Ügyfélkapun keresztül teljesíthető. Ügyfélkapus jogosultsággal kizárólag természetes személy rendelkezhet, ennek értelmében nem természetes személy nevében a monitoring adatszolgáltatás Ügyfélkapun keresztül történő teljesítésekor csak elsődleges képviselő, meghatalmazással rendelkező természetes személy, vagy technikai közreműködő járhat el.

 Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból támogatott projektek kiegészítő monitoring célú adatszolgáltatása a monitoring adatszolgáltatással egyidejűleg, 2015. évben február 17. és március 19. között teljesíthető.

 Az adatszolgáltatási kötelezettség az alábbi jogcímek esetén áll fenn:

  • Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból önálló, építéssel nem járó gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 26/2007. (IV. 17.) FVM rendelet keretében igénybe vett támogatások.
  • Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 27/2007. (IV. 17.) FVM rendelet, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az állattartó telepek korszerűsítéséhez 2012. évtől nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 61/2012. (VI. 29.) VM rendelet keretében igénybe vett támogatások.
  • Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 67/2007. (VII. 26.) FVM rendelet, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2009. évtől nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 113/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2012. évben igényelhető támogatások részletes feltételeiről szóló 57/2012. (VI. 21.) VM rendelet keretében igénybe vett támogatások, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2014. évben igényelhető támogatások részletes feltételeiről szóló 34/2014. (IV. 4.) VM rendelet keretében igénybe vett támogatások.
  • Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból ültetvények korszerűsítéséhez, telepítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 75/2007. (VII. 27.) FVM rendelet, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból kertészeti ültetvények korszerűsítéséhez, korszerű ültetvények létesítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 35/2010. (IV.9.) FVM rendelet, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból gyümölcs és kertészeti ültetvények korszerűsítéséhez, létesítéséhez 2011. évtől nyújtandó támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 55/2011. (VI. 10.) VM rendelet keretében igénybe vett támogatások.
  • Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági energiafelhasználás megújuló energiaforrásokból történő előállításhoz nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 78/2007. (VII. 30.) FVM rendelet keretében igénybe vett támogatások.
  • Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kertészet korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 25/2008. (III. 7.) FVM rendelet, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kertészet korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 103/2011. (XI. 8.) VM rendelet keretében igénybe vett támogatások.
  • Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kertészeti gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 26/2008. (III. 7.) FVM rendelet, valamint az Európai Vidékfejlesztési Alapból a kertészeti gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez a 2013. évben nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 62/2013. (VII. 24.) VM rendelet keretében igénybe vett támogatások.
  • Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a növénytermesztés létesítményeinek korszerűsítéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes feltételeiről szóló 35/2008. (III. 27.) FVM rendelet keretében igénybe vett támogatások.
  • Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági termékek értéknöveléséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 47/2008. (IV. 17.) FVM rendelet, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági termékek értéknöveléséhez a 2012. évben nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 49/2012. (V. 22.) VM rendelet keretében igénybe vett támogatások.
  • Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a falumegújításra és – fejlesztésre igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről szóló 135/2008. (X. 18.) FVM rendelet, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a falumegújításra és -fejlesztésre LEADER Helyi Akciócsoportok közreműködésével 2012-től igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről szóló 102/2012. (X.1.) VM rendelet keretében igénybe vett támogatások.
  • Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 136/2008. (X. 18.) FVM rendelet, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére 2011-től nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 33/2011. (VI. 28.) VM rendelet, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére a LEADER Helyi Akciócsoportok közreműködésével 2012-ben nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 47/2012. (V. 11.) VM rendelet keretében igénybe vett támogatások.
  • Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 137/2008. (X. 18.) FVM rendelet, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 160/2009. (XI. 19.) FVM rendelet, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez 2011-től nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 44/2011. (V. 26.) VM rendelet, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez aLEADER Helyi Akciócsoportok közreműködésével 2012-től nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 52/2012. (VI. 8.) VM rendelet keretében igénybe vett támogatások, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez a LEADER Helyi Akciócsoportok közreműködésével 2013-ban nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 104/2013. (XI.14.) VM rendelet keretében igénybe vett támogatások.
  • Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki örökség megőrzéséhez igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről szóló 138/2008. (X. 18.) FVM rendelet és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a vidéki örökség megőrzéséhez LEADER Helyi Akciócsoportok közreműködésével 2012-től igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről szóló 103/2012. (X.1.) VM rendelet keretében igénybe vett támogatások.
  • Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdészeti célra használt géppark fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet keretében igénybe vett támogatások.
  • Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nem élelmiszeripari célú kiskapacitású, növényi alapú nyersszesz, nyersolaj előállító üzemek létesítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 44/2009. (IV. 11.) FVM rendelet keretében igénybe vett támogatások.
  • Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a baromfi telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 78/2011. (VIII. 3.) VM rendelet keretében igénybe vett támogatások.
  • az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból mezőgazdasági utak fejlesztéséhez a 2012. évtől nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 111/2011. (XI. 24.) VM rendelet keretében igénybe vett támogatások.
  • Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálásra nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 129/2012. (XII. 17.) VM rendelet keretében igénybe vett támogatások.
  • Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások fejlesztésére 2013-tól igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről szóló 103/2013. (XI. 8.) VM rendelet.
  • Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból egyes jogcímek esetében technológiai berendezések korszerűsítés céljából történő beszerzéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 116/2013. (XII. 12.) VM rendelet.

 forrás: www.mvh.gov.hu

Amennyiben segítségre van szüksége monitoring adatszolgáltatás elkészítéséhez, tanácsadóink állnak rendelkezésére. Tanácsadóink elérhetőségét a kapcsolat menüpont alatt találja.

10384846_824212740956701_3852660770523321955_n

Több mint 4000 milliárd forintos uniós forrás áll rendelkezésre a közvetlen gazdaságfejlesztésre

Az Európai Bizottság elfogadta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) felügyelete alá tartozó mindhárom operatív programot, ezzel megnyílt az út minden idők legnagyobb gazdaságélénkítő és fejlesztési programjának végrehajtására.

A mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása, a helyi gazdaságfejlesztés és foglalkoztatás bővítése, és ennek révén a teljes foglalkoztatottság elérése, az újraiparosítás támogatása az uniós források célzott, átgondolt felhasználásával valósulhat meg – mondta Rákossy Balázs európai uniós források felhasználásért felelős államtitkár. Az első pályázati kiírások várhatóan tavasszal jelenhetnek meg.

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) és a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) összesen több mint 4000 milliárd forintos keretösszegét a Magyar Kormány a gazdasági növekedés és a versenyképesség növelése érdekében használja fel.

A gazdaságfejlesztést támogató uniós programok zászlóshajója a GINOP 2733 milliárd forintos kerettel. A program célja a hozzáadott érték növekedése, a foglalkoztatás bővítése, az új vállalkozások számának növelése. A GINOP arra épít, hogy a javuló gazdasági környezet, a stabilizálódó makrogazdasági helyzet a vállalkozásokat tevékenységük minőségi fejlesztésére, bővítésére ösztönzi. A program végrehajtásától a kormány többek között azt várja, hogy 135 ezer főre növekedjen a 25 év alattiak részvétele az ifjúsági munkaerőpiaci programokban, a tovább- illetve szakképzési programokban pedig a résztvevők száma 450 ezerre emelkedjen. A mikro-, kis- és középvállalkozások (KKV) által lebonyolított külkereskedelmi termékforgalom értékének mintegy 6400 milliárd forintról legalább 8300 milliárdra kell emelkednie. Cél, hogy közel 10 ezer termelési ágazatban tevékenykedő KKV jusson vissza nem térítendő támogatáshoz, illetve 3400-ról 22,5 ezerre kell, hogy növekedjen a kedvezményes pénzügyi eszközökkel támogatott számuk.

A TOP az EU besorolás szerint „kevésbé fejlett régiókra”, vagyis az ország Budapesten és Pest megyén kívüli területére (18 megye) vonatkozik. A program küldetése, hogy valamennyi megye, térség és település esetében megtalálja és erősítse azokat a fejlődési elemeket, amelyekkel erőforrásaik kibontakoztathatók és aktivizálhatók. A programnak várható hatásai között szerepel, hogy közel 700 ezer ember részesül a városrehabilitáció előnyeiből a kedvezőtlen helyzetű térségekben, valamint majd 18 ezer új bölcsődei, óvodai és családi napközi férőhely lesz elérhető a gyermekjóléti intézményekben. Pozitív várakozás, hogy évente egy millióval nő a támogatott kulturális és természeti örökségi helyszínekre tett látogatások száma, és több mint 2000 hektár iparterületet, ipari parkot fejlesztenek. A célok megvalósítására 1231 milliárd forint áll rendelkezésre az új uniós ciklusban.

A VEKOP elsődleges célja a Közép-magyarországi régió (EU besorolás szerint fejlett régió) versenyképességének javítása, térségei és települései gazdaságfejlesztési elképzeléseinek támogatása. A programnak emellett egyszerre kell megoldást nyújtania a főváros fejlődésére és Pest megye térség specifikus kihívásaira, melyet 288 milliárd forintos keretösszeg szolgál. Ezt szem előtt tartva az egyes beavatkozások ott állnak rendelkezésre majd, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. A program várható hatásai között szerepel, hogy 4500 bölcsődei, óvodai és családi napközi férőhely létesül, illetve kap továbbfejlesztési lehetőséget, és több mint 25 ezer munkavállaló vehet részt majd képzési programban.

(Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium)