A Magyar Közlönyben ma jelentek meg a 2014-2020-as programozási időszakhoz kapcsolódó szabályrendszer módosításáról szóló rendeletek. A legfőbb módosítás a támogatási előleghez kapcsolódik, továbbá meghatározza, hogy a biztosítéknyújtási kötelezettség alól mentes közszféra kedvezményezettei számára azonnal kifizetésre kerül az előleg. Az előleghez kapcsolódó módosítások mellett a projektértékelési-rendszer átalakításáról is döntött a kormány. A projektek értékelése a kormányhatározat alapján objektív szakmai szempontok alapján felállított, nyilvános szaknévsorban vezetett állami értékelők útján történik.

A 42/2016. (III. 9.) Korm. rendeletet és a 1117/2016. (III. 9.) Korm. határozat alapján elmondható, hogy a 2014-2020-as programozási időszak támogatások felhasználásáról szóló rendszerét és a projektértékelési rendszerét módosította a kormány.

A 42/2016. (III. 9.) kormányrendelet intézkedései:

A kormány a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendeletet egészíti ki két fontos intézkedéssel:

1. A biztosítéknyújtási kötelezettség alól mentes közszféra szervezet kedvezményezett számára az előleg azonnali kifizetésre kerül a támogatási szerződés megkötését követően feltétele: hogy a támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy a szerződéskötési folyamat során az előlegigénylési dokumentációt is benyújtja.

2. A támogatási előleg mértéke és összege nem haladhatja meg a megítélt támogatás összegének

• 25%-át, de legfeljebb egymilliárd forintot,
• belföldi természetes személy, mikro-, kis- és középvállalkozás, közszféra szervezet, civil szervezet, egyházi jogi személy, nonprofit gazdasági társaság és köztestület kedvezményezett esetén 50%-át, de legfeljebb egymilliárd forintot,
• kutatás, műszaki fejlesztés esetén 75%-át, de legfeljebb egymilliárd forintot,
• EMVA forrás esetén 50%-át.

A 1117/2016. (III. 9.) kormányhatározat intézkedése:

• A kormány egyet ért azzal, hogy a 2014-2020-as programozási időszakban az európai uniós projektek értékelése objektív szakmai szempontok alapján felállított, nyilvános szaknévsorban vezetett állami értékelők útján valósuljon meg.
• A kormány megbízza a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy az európai uniós források értékelése és elbírálása során alkalmazandó új rendszerre és szaknévsorra vonatkozó szabályozást, amely a Kormány politikai és társadalmi célkitűzéseivel összhangban, az Európai Bizottsággal megkötött megállapodásoknak megfelelően erősíti a transzparens, szakszerű és célszerű forrásfelhasználást.
• A feladat elvégzésére szabott határidő 2016. április 15.

(Forrás: portfolio.hu)

Találja meg a legfrissebb pályázati hírek között az Ön vagy Cége számára nélkülözhetetlen információkat.

A földművelésügyi miniszter által felkért és kinevezett szakértőkből, továbbá a program végrehajtásában résztvevő szervezetek képviselőiből álló bizottság a közvetlen termelői jelzések, valamint a szakmai szervezet javaslatainak figyelembevételével összeállította az új méhészeti nemzeti programot.

Az ágazat célkitűzései a minőségi változások felé mutatnak. A fejlesztési igények középpontjában egyre inkább a költséghatékony termeléshez szükséges eszközök és az ehhez kapcsolódó élelmiszerbiztonsági követelményeknek való megfelelés áll. Az új belföldi és export piacok megnyerése csak a feldolgozottsági szint javításával, valamint a szavatoltsági és nyomon követhetőségi igények kiszolgálásával valósulhat meg.

Erre tekintettel az új programidőszakban is kiemelten kezelik azokat a jogcímeket, amelyek a minőségi elmozdulás irányába mutatnak. Így a figyelem az elméleti ismeretterjesztés, a korszerű élelmiszerbiztonsági feltételeknek megfelelő mézkinyerési és kiszerelési eszközök, a méhek kártevői és kórokozói elleni engedélyezett védekezési módok, a hatékony vándorláshoz, s ez által az irányított megporzáshoz, magasabb jövedelemtermelő képességhez szükséges eszközök biztosítása, a minőségi genetikai alapokkal rendelkező szaporító anyag használat, a kutatás-fejlesztés, a piacmonitoring és termékfejlesztés területeire irányul.

A méhészeti intézkedéseknek minden esetben illeszkedniük kell a mezőgazdasági, erdészeti, vidékfejlesztési előírásokhoz, így figyelembe kell venniük a biodiverzitásra irányuló elvárásokat, a szántóföldi növénytermesztés és a kertészet minél szélesebb körű megporzásra való igényét, valamint a méz és egyéb méhészeti termékeknek a rövid ellátási láncban (REL) és a falusi turizmusban (mézutak) való megjelenését is. Ez az a kapocs, amely biztosítja, biztosíthatja az adott méhészeti intézkedéseken keresztül az ágazati fejlődést, a minőségi igények, elvárások teljesülését.

A Magyar Méhészeti Nemzeti Programot az Európai Bizottsághoz 2016. március 15-ig elfogadásra kell felterjeszteni. A jogcímeken belüli részletezést, módosításait, új elemeit az uniós elfogadást követően majd az új végrehajtási rendelet tartalmazza majd, amelynek júniusra kell elkészülnie.

A kérelmezők támogatásra való jogosultsága csak azon intézkedések esetén áll fenn, amelyeket a jóváhagyott Nemzeti Program tartalmaz, és a tárgyév augusztus 1-jétől a tárgyévet követő július 31-ig kerülnek megvalósításra. Valamennyi intézkedés esetén a támogatási igényt költségszámlákkal kell alátámasztani.

(Forrás: kormany.hu)

Találja meg a legfrissebb pályázati hírek között az Ön vagy Cége számára nélkülözhetetlen információkat.

Megjelent a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program éves fejlesztési kerete. Közel 17 milliárd forinttal támogatják ebben az évben a halászati ágazat strukturájának fejlesztését.

A MAHOP átfogó célkitűzései között szerepelnek elsődlegesen a haltermelés versenyképességének növelése, a biodiverzitás megőrzése, vagy növelése mellett, az akvakultúra fenntarthatóságának növelése alternatív energiák használatával, illetve a környezetterhelés csökkentésével. Továbbá az akvakultúra diverzifikációjának, illetve új fajok termelésbe vonásának támogatása. Emellett támogatják az intenzív, innovatív technológiákat alkalmazó precíziós haltermelés fejlesztését, a halfeldolgozás, és a magas feldolgozottságú, konyhakész termékek gyártását.
Ezeknek a technológiáknak a fejlődése érdekében támogatják a halászati kutatásokat.

Mindezeken túl a MAHOP támogatja a halgazdálkodási szereplők horizontális és vertikális együttműködésének, a termelő szervezetek és a szakmaköziszervezetek létrehozásának ösztönzését, a halfogyasztás növelését, haltermékek népszerűsítését, a hal-marketing támogatását, valamint a monitoring, az adatgyűjtést és az ellenőrzést.

2016-os év fejlesztési kerete és ütemterve itt elérhető: MAHOP éves fejlesztesi keret és ütemterv

forrás: MTI

 A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. a Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény, valamint annak végrehajtásáról szóló 367/2010. (XII.30.) Korm. rendelet alapján nyílt pályázatot hirdet a Bethlen Gábor Alap 2016. évi „Egyéb támogatások” előirányzat terhére.

A pályázat célja:

Magyarország határain kívül élő magyarság szülőföldjén való boldogulásának, Magyarországgal való sokoldalú kapcsolatai ápolásának és fejlesztésének előmozdítása, magyar nemzeti azonosságtudata megerősítésének támogatása a testvér-települési együttműködések erősítése útján.

A pályázati felhívás tárgya:

Magyarország és a Kárpát-medence magyarok lakta települései közötti magyar-magyar kapcsolatok ápolását és fejlesztését célzó testvér-települési programok és együttműködések támogatása. Ezen belül:

• meglévő együttműködések kölcsönös fejlesztése magyarországi önkormányzatok és Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria önkormányzatai között,
• a tapasztalatcsere, a tudás és a legjobb gyakorlatok átadása,
• a magyar történelemhez kapcsolódó események és a nemzeti ünnepeinkhez kapcsolódó közösen megvalósítandó programok támogatása,
• a testvér-településeken működő oktatási és nevelési intézmények együttműködésének támogatása, a kulturális örökség ápolása, kulturális, ifjúsági és hagyományőrző tevékenységek megvalósítása
• új testvér-települési kapcsolatok kiépítése.

Támogatható kiadások:

• A programok lebonyolításának költségei (programokhoz kapcsolódó anyagbeszerzés, szolgáltatások, a programokhoz kapcsolódó személyi kifizetések és azok járulékai) 

Nem támogatható kiadások:

• egyéb személyi juttatások (prémium, végkielégítés);
• beruházások és egyéb tárgyi eszközök beszerzése;
• késedelmi kamat, bírság;
• alkohol, dohányárutermékek költségei.

Pályázásra jogosultak köre:

A Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény 1. §-ának rendelkezései szerint pályázatot nyújthat be:

• magyarországi települési önkormányzat.

Igényelhető támogatás:

Az egy pályázattal elnyerhető vissza nem térítendő támogatás összege 500.000 forinttól 2.500.000 forintig terjedhet.

A teljes támogatási keretösszeg 150.000.000 Ft, melyről a beérkezett pályázatok mennyisége és minősége alapján, a Kollégium javaslatát figyelembe véve a Bethlen Gábor Alap Bizottsága dönt.

A támogatás formája: vissza nem térítendő támogatás, melyet egy összegben folyósít a Támogató.

A finanszírozás módja: 100%-os támogatási előleg nyújtása utólagos beszámolási kötelezettséggel. A BGA Zrt. fenntartja magának a jogot, hogy azon pályázók esetében, akik beszámolási illetve hiánypótlási kötelezettségüknek késedelmesen tesznek eleget, támogatási előleget nem biztosít, hanem a támogatás utalására a projekt/program megvalósulását követően benyújtott és elfogadott beszámoló alapján kerül sor.

A támogatás mértéke az összes elszámolható költség 100%-a.

A pályázat kiírója nem teszi kötelezővé az önrész bemutatását.

A pályázat megvalósítási paraméterei: 

Megvalósítási időszak: 2016. május 1. – 2017. április 30.

A pályázat benyújtásának kezdő időpontja: 2016. március 1.

Benyújtási határidő: 2016. március 31., 14.00 óra (közép-európai idő szerint).

Elszámolási határidő: a támogatottnak a program/projekt megvalósítását követő 30 napon belül, de legkésőbb 2017. május 30-ig szükséges a szakmai és pénzügyi beszámolót benyújtania a Nemzetpolitikai Informatikai Rendszer (NIR) segítségével.

További információk a pályázat kiírásról itt érhetőek el: Bővebb információk

forrás: bgazrt.hu

Találja meg a legfrissebb pályázati hírek között az Ön vagy Cége számára nélkülözhetetlen információkat.

A Miniszterelnökség a Vidékfejlesztési Program brüsszeli tárgyalásain elérte, hogy a korábbi összeg többszöröse, mintegy 54 milliárd forint álljon rendelkezésre öntözésfejlesztésre.

Az öntözésfejlesztés a magyar mezőgazdaság versenyképességének megtartásához és további növeléséhez elengedhetetlen. A Miniszterelnökség a Vidékfejlesztési Program brüsszeli tárgyalásain elérte, hogy ehhez a Vidékfejlesztési Programban a korábbi összeg többszöröse, mintegy 54 milliárd forint álljon rendelkezésre. Az öntözésfejlesztés uniós támogatását azonban az uniós jogszabályok rendkívül szigorú feltételekhez kötik.

A Vidékfejlesztési Program keretében a mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztésére, az öntözött területek növelésére 2016 áprilisában 49 milliárd forint forrással jelenik meg a pályázati felhívás. A kertészeti ágazat esetében pedig összesen 4,5 milliárd forint összeg már rendelkezésre áll erre a célra, amelyre az érintettek az ültetvénytelepítést támogató felhívás keretében pályázhatnak.

Az Európai Bizottság eredetileg kizárólag víztakarékos, azaz az öntözésre felhasznált vízmennyiség csökkentését célzó beruházásokat kívánt támogatni a Vidékfejlesztési Programon keresztül. Azaz új öntözési beruházásokra, az öntözött területek növelésére egyáltalán nem lett volna lehetőség. A Miniszterelnökség a brüsszeli tárgyalásokon azonban elérte, hogy Magyarországon az öntözött területek növelését célzó fejlesztéseket is lehessen támogatni uniós forrásokból.

Azt, hogy egyáltalán lehet-e öntözési beruházást támogatni, és ha igen milyen feltételekkel – pl. korszerűsítés esetén legalább hány százalékkal kell csökkenteni a vízfelhasználást – az érintett víztest mennyiségi állapota dönti el. A vidékfejlesztésre vonatkozó uniós jogszabály szerint az öntözött terület növekedését célzó, új öntözőberendezéseket támogató beruházás kizárólag abban az esetben támogatható, ha az érintett víztest mennyiségi szempontból legalább jó minősítést kapott. A víztestek állapotát a Vízgyűjtőgazdálkodási Terv (VGT) tartalmazza, amelynek felülvizsgálata a Belügyminisztérium koordinálásával várhatóan tavasszal fejeződik be. A magyar mezőgazdaság, a magyar gazdák alapvető érdeke, hogy ennek során a lehető legnagyobb mértékben vegyék figyelembe az öntözésfejlesztés érdekeit, azaz a víztestek minél nagyobb arányban kapjanak mennyiségi szempontból jó minősítést.

A Miniszterelnökség a hazai agrárium fejlesztése érdekében mindent megtesz annak érdekében, hogy a gazdák az ismertetett feltételek figyelembevételével, de maximálisan ki tudják használni a Vidékfejlesztési Program nyújtotta öntözésfejlesztési lehetőségeket.

forrás: MTI

Találja meg a legfrissebb pályázati hírek között az Ön vagy Cége számára nélkülözhetetlen információkat.

Egy-másfél héten belül megjelennek a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) honlapján az idei nagyvállalati támogatási pályáztatok feltételei – jelezte az M1 aktuális csatorna kedd reggeli műsorában az NGM kiemelt vállalati kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára.

A tavalyi 3 milliárdos támogatási keret idén 15 milliárd forintra emelkedik, ami összefügg azzal, hogy a nagyvállalatok nem, vagy csak nagyon korlátozott mértékben részesedhetnek európai uniós támogatásokból. A nagyvállalatok ezért versenyhátrányba kerültek a mikro, kis és középvállalkozásokkal szemben, ezért nyitott a kormány számukra is támogatási keretet.

Tavaly 14 magyarországi nagyvállalattal 3 milliárd forint értékű fejlesztési támogatásról kötött szerződést a Nemzetgazdasági Minisztérium, így 8,7 milliárdnyi beruházást és 500 munkahely megteremtését segítette.

Nagyobb részben Kelet-Magyarországra jutott eddig a támogatásból, de Székesfehérvárott, Ajkán, Kaposváron és Közép-Magyarországon is részesedtek belőle cégek. A szerződések szerint június 30-ig a tavalyi szerződésekkel el kell számolniuk – bár valószínűleg lesz némi csúszás -, de az 500 munkahelyből addig 400 meg fog valósulni.

Találja meg a legfrissebb pályázati hírek között az Ön vagy Cége számára nélkülözhetetlen információkat.

(Forrás: Portfólió)

Várhatóan 2016. Április 20.-tól nyújthatóak be a Vidékfejlesztési Program keretében Állattartó Telepek Korszerűsítésre (VP2.4.1.1.2-16 – Baromfitartó telepek korszerűsítése; VP2.4.1.1.3-16 – Szarvasmarhatartó telepeke korszerűsítése; VP2.4.1.1.4-15 – Juh-és kecsketartó telepek  korszerűsítése; VP2.4.1.1.5-16 – Sertéstartó telepek korszerűsítése) megjelenő pályázatok.

A felhívások célja az állattartó telepek korszerűsítése annak érdekében, hogy az állattartó telep megfeleljen a trágyaelhelyezéssel kapcsolatos előírásoknak, javuljon az állattartó telepek takarmányozási, illetve műszaki színvonala, állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági helyzete, infrastruktúrája, valamint az állattartó telepeken dolgozók munkakörülménye és munkahatékonysága.

Támogatható tevékenységek:

Önállóan támogatható tevékenységek:

A)    versenyképesség javítása érdekében építéssel járó technológiák, valamint az állattartáshoz szükséges gépek beszerzésének támogatása.

1. Építéssel járó állattartási technológia kialakítása.

Az állattartás állat-egészségügyi, takarmányozási, tartási, valamint az előállított termék és a takarmány kezelésére, tárolására szolgáló, az előírásoknak való megfelelést biztosító építéssel járó technológiák beszerzése.

Állattartó telepi épületek, létesítmények kialakítása

2. Építéssel nem járó, állattartáshoz kapcsolódó eszközök, gépek beszerzése.

Az állattartási tevékenységhez kapcsolódó gépek, eszközök beszerzése Takarmány előkészítés, kiosztás, tartósítás és kezelés gépei, állathigiénia biztosításához szükséges gépek, állati termékek telepszintű kezelésének eszközei és gépei.

Erő-és munkagépbeszerzés önállóan nem támogatható!

B)    Az állattartó gazdaságokban az energiafelhasználás csökkentése, az erőforrás hatékonyság javítása.

1. Energiahatékonyság javítására vonatkozó tevékenységek.

• Épületek, építmények hőtechnikai adottságainak javítása, hőveszteségének csökkentése
• Épületek fűtési, hűtési és használati meleg-víz rendszereinek korszerűsítése
• Világítási rendszerek korszerűsítése
• Beépített technológiai berendezések korszerűsítése

2. Megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazása.

• A gazdasági termelési folyamatok és az állattartó telepen belüli építmények energiaigényének fedezése megújuló energia előállításával
• Fűtési/hűtési energiaigény, használati meleg-víz igény, villamos energia igény részbeni vagy teljes kielégítése megújuló energiaforrásból.
• Napkollektorok alkalmazása, biomassza alapú és hőszivattyús rendszerek telepítése, geotermikus energia használata, biogáz termelés, napelemes rendszer kialakítása, szélenergia felhasználása

Önállóan NEM támogatható tevékenységek:

• Projekt előkészítés:
  • szakmai előkészítés,
  • közbeszerzés;
• Mérnöki feladatok;
• Projektmenedzsment;
• Egyéb szolgáltatások, beleértve a tájékoztatás és nyilvánosság biztosításának kötelezőtevékenységét;
• A telepen belül megvalósítandó infrastruktúra – fejlesztés és/vagy eszközbeszerzés:
  Üzemen belüli anyagmozgatás, illetve a vagyonvédelem gépei, eszközei, közművekhez és a munkakörülményekhez kapcsolódó beruházások;
• Erő- és munkagépek beszerzése, azzal, hogy az erő és munkagép beszerzésre igénybe vehető támogatás összege nem haladhatja meg a nettó 15 000 000 Ft-ot, továbbá az erre a költségtípusra együttesen elszámolható költség mértéke nem haladhatja meg az összes elszámolható költség 30 %-át;
• Istállón belüli trágyakezelés technológiájának korszerűsítése.
• Ingatlan vásárlása

Műszaki és szakmai elvárások:

1. Általános elvárások:

•  ENAR-nakvaló megfelelés,
• a projekt költségvetését a piaci árakhoz igazodóan, reális és költséghatékony módon kell összeállítani.

2. Hatósági engedélyeztetéssel, dokumentumokkal kapcsolatos elvárások

•  Építési engedélyköteles beruházás esetében a pályázat benyújtásakor még nem feltétel annak megléte, az engedélyezési eljárás megindítását igazoló dokumentumot kell csatolni
• Vízjogi engedélyköteles fejlesztés esetén elvi engedély szükséges
• Építési beruházás esetében a kérelem benyújtásakor hatályos Építési Normagyűjtemény (ÉNGY) alkalmazandó
• A kiadások mértéke és aránya nem haladhatja meg az ÉNGY alapján beazonosítható tételek vonatkozásában az ÉNGY szerinti referenciaárat, vagy az elfogadott árajánlat értékét

Támogatásban részesíthetők köre:

1. Mezőgazdasági termelő abban az esetben jogosult a támogatásra, amennyiben:

a) igazolja, hogy a támogatási kérelem benyújtását megelőző, vagy amennyiben erre vonatkozóan nem rendelkezik adatokkal, az ezt megelőző teljes lezárt üzleti évben – fiatal mezőgazdasági termelő esetében lezárt üzleti évben – mezőgazdasági tevékenységből származó legalább 6 000 euró STÉ üzemmérettel rendelkezik (az üzemméret megállapítása szempontjából a 275,25 forint/euró árfolyammal számolt 2010. évi STÉ adatok az irányadók);

 b) igazolja a támogatási kérelem benyújtását megelőző, vagy amennyiben erre vonatkozóan nem rendelkezik adatokkal, az ezt megelőző teljes lezárt üzleti évben – fiatal mezőgazdasági termelő esetében lezárt üzleti évben – árbevételének legalább 50%-a mezőgazdasági tevékenységből származott;

2. Jelen felhívás keretében a támogatási kérelem benyújtására konzorciumi formában is van lehetőség. Konzorcium esetében minden egyes tagnak külön meg kell felelni jogosultsági feltételeknek.

 A támogatás mértéke, összege

Rendelkezésre álló forrás:

• Szarvasmarhatartó telepek korszerűsítése: 19,85 milliárd forint.
• Sertéstartótartó telepek korszerűsítése: 19,85 milliárd forint.
• Baromfitartó telepek korszerűsítése: 19,85 milliárd forint.
• Juh és kecsketartó telepek korszerűsítése: 4 milliárd forint.

Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege:

• egyéni beruházás esetén maximum 500 millió Ft
• kollektív beruházás esetén maximum 1 milliárd Ft

A keret 80%-a legfeljebb 1 275 000 STÉ üzemmérettel rendelkezők számára.

A támogatás maximális mértéke:

• közép-magyarországi régióban (KMR) az összes elszámolható költség 40%-a
• a nem közép-magyarországi régióban (nem KMR) az összes elszámolható költség 50%-a

Támogatási kérelmek benyújtásának VÁRHATÓ határideje:

• 2016. április 20 –2016. június 20.
• 2016. augusztus 20 –2016. szeptember 21.
• 2016. december 20 –2017. január 20.
• 2017. április 20 – 2017. május 20.
• 2017. augusztus 20 – 2017. szeptember 21.

Kötelezettségek:

• Eleget tenni a 272/2014. (XI. 05) Kormányrendeletben foglaltaknak
• Állatlétszám szinten tartási kötelezettség – 20%-nál nagyobb eltérés esetén 10% támogatás visszafizetés
• Foglalkoztatott létszám fenntartása
• A jóváhagyott összeg 80%-át teljesíteni kell, támogatói okiratot módosítani szükséges
• Fenntartási kötelezettség: a projekt pénzügyi befejezésétől számított 5 évig, KKV-k esetében 3 évig

Pontozási szempontok:

• A beruházáshoz kapcsolódó ökológiai gazdálkodás folytatása és/vagy minőségrendszerben (HÍR, KMÉ, NPT, KMS, MAMD) való részvéttel
• A támogatást igénylő minőségrendszerben vesz részt
• A beruházáshoz kapcsolódó termelői csoport, vagy termelői szervezet tagság
• A kedvezményezett mikro-, vagy kisvállalkozás
• Energiahatékonyság javítása 10%-ot meghaladó mértékben
• Megújuló energiaforrás fejlesztése, kiépítése
• Környezeti szempontok érvényesítése
• A támogatási kérelem benyújtását megelőző naptári év átlaglétszámához képest a foglalkoztatottak számának bővítése
• Kedvezményezett járási besorolás
• Üzleti terv minősége

További hasznos linkek és dokumentumok:

Építési Normagyűjtemény elérhető itt: Építési normagyűjtemény

Árajánlatok kötelező tartalmi elemei elérhető itt: Az árajánlat kötelező tartalmi elemei

Az átlagos állatlétszám kiszámításának módja elérhető itt: Az áltagos állatlétszám kiszámításának módja

Kedvezményezett járások listája elérhető itt: Kedvezményezett járások listája

Amennyiben jelen pályázati felhívás felkeltette érdeklődését vagy kérdése merült fel vegye fel velünk a kapcsolatot.

Tanácsadóink elérhetőségeit megtalálja ide kattintva: Tanácsadóink elérhetőségek

Találja meg a legfrissebb pályázati hírek között az Ön vagy Cége számára nélkülözhetetlen információkat.

Az európai uniós és nemzeti támogatások mellett a mezőgazdaság finanszírozhatóságát jelentősen befolyásolják a kedvező feltételű hitelkonstrukciók.

A tavalyi évben megújultak a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) kedvezményes kamatozású forgóeszköz hitelprogramjai – összesen 29 milliárd forint keretösszeggel. Ezen belül az MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram 2020 mezőgazdasági termelők, kiemelten az állattenyésztés finanszírozása 15 milliárd forint keretösszeggel áll rendelkezésre; az MFB TÉSZ Forgóeszköz Hitelprogram 2020 termelői szerveződések finanszírozása, 8 milliárd forint keretösszeget biztosít, valamint az MFB Élelmiszeripari Forgóeszköz Hitelprogram 2020 az élelmiszeripari vállalkozások finanszírozása nyújt 6 milliárd forint keretösszeget.

A programok keretében nyújtott hitelek kamatfizetéséhez a Földművelésügyi Minisztérium (FM) 60%-os, de legfeljebb évi 4 százalékpontos kamattámogatást nyújt, így a ténylegesen fizetendő kamat mértéke 60%-os kamattámogatás mellett: 2-2,2%. A hitelprogramok futamideje 6-7 év, 3-4 év türelmi idővel.

Az Agrár és TÉSZ Forgóeszköz hitelprogram és az Agrár Széchenyi Kártya (ASZK) a jégesővel érintett településen gazdálkodók számára teljes mértékben kamat- és költségmentessé vált a 2016. március 31-ig hatályba lépett hitelszerződések esetében.

Az Agrár Széchenyi Kártya szintén népszerű a kedvező feltételek miatt az egyéni gazdaságok körében. A konstrukció 2011. évi indulása óta már 23 milliárd forint értékben kötöttek szerződést, ebből 70 százalékos részarányt képviselnek az egyéni gazdaságok hitelei.

A hitelhez az FM továbbra is évi 4 százalékpontos kamattámogatást és 50%-os kezesi díjtámogatást nyújt. A ténylegesen fizetendő kamat mértéke jelenleg: 1,35 % évente.

2015. augusztus végétől az ASZK folyószámlahitel maximális hitelösszeg 25-ről 50 millió forintra, a lezárt üzleti évvel nem rendelkező fiatal mezőgazdasági termelők számára adható hitelösszeg pedig 10-ről 15 millió forintra emelkedett.

A 2013. június elsején elindult Növekedési Hitelprogram (NHP) jól szolgálja az ágazati érdekeket. Az első szakaszban a hitelek 15 százalékát (mintegy 103 milliárd forintot) a mezőgazdasági, míg 6 százalékát (41 milliárd forintot) az élelmiszeripari vállalkozások igényelték. Az NHP második szakaszában (2015. december 31-ig) már a hitelek 21 százalékát (293 milliárd forintot) a mezőgazdasági, míg 8 százalékát (109 milliárd forintot továbbra is az élelmiszeripari vállalkozások kapták.

forrás: FM Sajtóiroda

Találja meg a legfrissebb pályázati hírek között az Ön vagy Cége számára nélkülözhetetlen információkat.