Tudástár

ÁROP

Államreform Operatív Program. Az ÁROP célja, hogy az igazgatási rendszer teljesítményét és a nyújtott szolgáltatások színvonalát az erőforrások optimális felhasználása mellett növelje.

befogadó nyilatkozat

A pályázati kiírás kezeléséért felelős szerv által küldött hivatalos irat, mely igazolja a pályázat jogosultsági követelményeinek való megfelelést, és a pályázat formai, teljességi és tartalmi megfelelőségét, de még nem jelenti a támogatás megítélését.

EMOGA

Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancialap. Ez az alap finanszírozza a közös agrárpolitikát. Amint azt a neve is mutatja, az alap két részlegből áll: az Orientációs és a Garanciarészlegből. A Garanciarészleg a három strukturális alap egyike és a mezőgazdasági üzemek szerkezetátalakításához és a vidéki térségek fejlesztéséhez nyújt pénzügyi támogatást. A két részleg közül a nagyobbik, a Garanciarészleg először is közvetlen kifizetésekre nyújt támogatást, másodszor pedig azoknak az áraknak a támogatására, amelyeken a mezőgazdasági termelők a termékeiket a piacon értékesítik (akár intervenció útján a belső piacon vagy szükség esetén exportvisszatérítések útján). A Garanciarészleg finanszíroz néhány vidékfejlesztési programot is.

EMVA

Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap. Ezt az alapot 2005 szeptemberében hozták létre és 2007 elejétől fog működni, amikor is az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Garanciarészlege helyébe, illetve a jelenleg a Garanciarészlegből finanszírozott vidékfejlesztési intézkedések helyébe lép. Az Európai Unió részéről egységes pénzügyi hozzájárulást nyújt a vidékfejlesztési programokra.

ERFA

Európai Regionális Fejlesztési Alap. A regionális politika finanszírozására 4 pénzügyi alapot hozott létre az Európai Unió: az Európai Regionális Fejlesztési Alapot, az Európai Szociális Alapot, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapot és a Halászati Orientáció Pénzügyi Eszközét. Az 1995-ben létrehozott Európai Regionális Fejlesztési Alap a Strukturális Alapok legfontosabb eszköze, hiszen a regionális politikára szánt összegek mintegy 45%-át ezen keresztül osztják el a tagállamokba. Az Alap feladata a gazdasági és társadalmi kohézió elősegítése, a regionális egyenlőtlenségek felszámolása és régiók fejlesztése. Támogatási területei a termelő beruházások, az infrastrukturális beruházások, helyi fejlesztési és foglalkoztatási kezdeményezések, valamint az oktatási és egészségügyi beruházások

Európai Szociális Alap (ESZA)

Az ESZA 1960-ban kezdte meg a működését. Fő célja a munkaerőpiac alkalmazkodó képességének növelése: ennek érdekében az alap a munkavállalók mobilitását támogatja. Az EU szociálpolitikai céljai kiterjednek a munkaerő szabad áramlására, a nők és férfiak egyenlő bérezésére, a munka- és életkörülmények javítására, a munkanélküliség csökkentésére.

GOP

Gazdaságfejlesztési Operatív Program. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez kapcsolódó programozási dokumentum, amelyet az Európai Bizottság hagyott jóvá a 2007-2013 közötti időszak vonatkozásában.

hiánypótlás

Amennyiben a Pályázó – önhibáján kívül – a pályázat valamely hiánypótolható mellékletét nem nyújtja be, bizonyos esetekben lehetséges a melléklet hiánypótlása.

KEOP

A KEOP tartalmazza hazánk környezeti állapotának helyzetértékelését, a fejlesztés konkrét irányait, a beruházások szükségességének elemzését és az Európai Unió támogatáspolitikájával kapcsolatos összhangot, koherenciát.

A program célja Magyarország fenntartható fejlődésének elősegítése, az egyes környezeti-, természetvédelmi és vízügyi feladatok megoldása, a természeti erőforrások hatékonyabb, takarékos használata.

Kifizető Hatóság

A tagállam által a kifizetési kérelmek összeállítására, és benyújtására és az Európai Bizottságtól érkező kifizetések fogadására kijelölt szervezet. A Kifizető Hatóság Magyarországon – minden Operatív Program vonatkozásában – a Pénzügyminisztérium. A tagállam által a kifizetési kérelmek összeállítására, és benyújtására és az Európai Bizottságtól érkező kifizetések fogadására kijelölt szervezet. A Kifizető Hatóság Magyarországon – minden Operatív Program vonatkozásában – a Pénzügyminisztérium.

A kkv-k besorolása (mikro-, kis-, és középvállalkozás)

Középvállalkozás

Kkv-nak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

Kisvállalkozás

A kkv kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

Mikrovállalkozás

A kkv kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

Nem minősül KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati joga alapján – külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot. 2004. évi XXXIV. tv.

közreműködő szerv

Az Irányító Hatóság irányításával tevékenykedő szervezetek, amelyek a projekteket végrehajtó szervezetekkel kapcsolatban látják el feladataikat.

LEADER

A LEADER az Európai Unió vidékfejlesztési politikájának egy sajátos módszere. Nemcsak egy program, hanem egy metodika, amelynek segítségével a vidéken élők meghatározhatják a térségük hosszú távú fejlesztési prioritásait, hogy azokat megvalósítva javítsák a vidéki életminőséget. Az említett térség a LEADER – térség, amelynek “helyi identitását” az ott lakók közösen élik meg. A helyi identitást meghatározhatja valamely történelmi, földrajzi vagy gazdasági elem, vagy azok együttese. A LEADER egy eszköz, módszerként értelmezhető, partnerségen alapul, amely partnerség komponensei a közszféra, vállalkozói szféra és a civil szféra képviselőiből áll. Cél tehát a helyi partnerségek megerősítése, alulról jövő vidékfejlesztési politika előmozdítása.

megvalósíthatósági tanulmány

A megvalósíthatósági tanulmány elkészítésének célja, hogy megfelelő információt nyújtson a döntéshozók számára ahhoz, hogy azok megalapozott döntést tudjanak hozni a további finanszírozásra és megvalósításra javasolt projekt elfogadásáról, módosításáról, illetve elvetéséről.

A megvalósíthatósági tanulmány feladata a kiválasztott projekt megalapozottságának és életképességének vizsgálata. A tanulmány elkészítésének eredménye a javasolt projekt relevanciájának, megvalósíthatóságának és fenntarthatóságának értékelése.

NUTS (Területi statisztikai egységek)

Az EU-költségvetés egyre jelentősebb részét (kb. 30-34%-át) képezik a regionális politika kiadásai. A regionális politika legfontosabb célja, hogy valamennyi régióban méltányos szintű átlagos életszínvonalat, jövedelmet biztosítson az ott élőknek. A társadalmi, gazdasági különbségek, a földrajzi elhelyezkedés és a természeti erőforrásokban való ellátottság különbözősége miatt az EU-nak egy közös közigazgatási rendszert kellett létrehoznia, amely mérhetővé, összehasonlíthatóvá és kezelhetővé tette az európai régiókat. A NUTS rendszer lehetőséget biztosít ezáltal, hogy a kedvezőtlen helyzetben lévő, elmaradott régiók részesüljenek (több) támogatásban.

A NUTS rendszer kategóriái:
1. NUTS I : ország
2. NUTS II : tervezési-statisztikai régió
3. NUTS III : megye (főváros)
4. NUTS IV : statisztikai kistérség
5. NUTS V : település

Magyarország esetében ezen régiók kialakításánál alapvetően két szempont játszott szerepet: a régióhatárok feleljenek meg a megyehatároknak, valamint a régiók lakónépessége lehetőleg azonos nagyságrendű legyen. Magyarország teljes területe alkot 1 db NUTS I-es szintet, valamint 7 NUT II. régió került kialakításra.

pályázat

A Pályázó által benyújtott dokumentumok összessége (formanyomtatvány, valamint kötelező mellékletek) amelyek alapját képezik a Pályázó, illetve a projekt bírálatának.

projekt

A Pályázó által a pályázatban bemutatott fejlesztés, beruházás, minőségfejlesztési vagy egyéb tevékenység, amely (megvalósítása) érdekében a Pályázó támogatást igényel.

pályázati forrás

A pályázatot kiíró szerv által az adott célra fordítható pénzforrás, mely a keret kimerüléséig a beérkezett, pozitív elbírálásban részesült pályázatok finanszírozására szolgál.

pályázatírás

A pályázatírást minden esetben több lépcsőből álló személyes konzultáció előzi meg. A pályázatkészítés nemcsak szaktudást (közgazdasági, pénzügyi, vagy más, speciális ismereteket), esetenként kiváló nyelvtudást, hanem a pályázati kiírások és útmutatók alapos ismeretét, valamint rendkívüli precizitást igényel. Ügyfeleinkkel szorosan együttműködve a legmegfelelőbb projektötlet kiválasztását követően pályázati szakértőink készítik el az adott pályázatot a kiíró kritériumait, a pályázat tartalmi, formai, jogosultsági megfelelőségét maximálisan figyelembe véve.

pályázati-audit vizsgálat

Pályázati stratégia alkotása, szervezeti célokhoz illeszkedő pályázati célrendszer kialakítása, vezetői-döntés előkészítő anyag elkészítése. A pályázó szervezet, vagy az adott szervezet tervezett projektjének átvilágítása, vizsgálata. Célja a pályáztatási alkalmasság, illetve egy adott projekt pályázati forrásból történő finanszírozási lehetőségeinek feltárása.

pályázati tanácsadás

Ügyfeleink tevékenységének technikai, gazdasági és jogi környezetének feltérképezése, fejlesztési, beruházási terveinek elemzése után komplex, személyreszabott tanácsadás nyújtása atekintetben, hogy beruházásaikat milyen források bevonásával, milyen intervallumban tudják legoptimálisabban, a legnagyobb támogatás elérésével megvalósítani.

A források feltárása, a beruházási ötletek pozícionálása nagy segítséget nyújt a pályázati lehetőségek nehezen áttekinthető rengetegében.
Szolgáltatási elemek:

Partner gazdálkodásának, jogi, technikai környezetének, erőforrásainak vizsgálata, fejlesztési elképzelések megismerése.

Szakértői tanácsadás: kiírások elemzése, adaptálása a gazdasági szervezet elképzeléseibe, projekt előkészítés, tervezés, kiírások elemzése, adaptálása a gazdasági szervezet elképzeléseibe, fejlesztési stratégiák kialakítása, szakmai tanulmányok készítése

Testreszabott forrástérkép összeállítása, figyelembe véve a legoptimálisabb támogatás kihasználást.

Cégspecifikus pályázatfigyelés: Munkatársaink minden egyes pályázati lehetőségről egy érthető 2-3 oldalas összefoglalót (kivonatot) küldenek minden olyan elérhető pályázatról, mely az ügyfél által kihasználható, beruházási terveihez illeszthető

A beruházásokhoz illeszkedő pályázatok kiválasztásában korlátlan számú tanácsadást biztosítunk, akár minden esetben az ügyfél telephelyén. A szakmai konzultációk során közösen elemzésre kerül a vállalkozás pályázati lehetőségei, hogy elképzeléseihez a legjobb megoldást lehessen megtalálni.

projektmenedzsment

Az erőforrások szervezésével és azok irányításával foglalkozó szakterület, melynek célja, hogy az erőforrások által végzett munka eredményeként egy adott idő- és költségkereten belül sikeresen teljesüljenek a projekt céljai.

projekt-előrehaladási jelentés (PEJ)

A kedvezményezett rendszeres (3 havonta sorra kerülő) tájékoztatása a Közreműködő Szervezet részére a támogatott projekt megvalósulásáról.

ROP

A magyar területfejlesztési politika jövőképe szerint a különböző társadalmi-gazdasági adottságú térségek eltérő, sajátos fejlődési pályán, de egymással összhangban fejlődnek, mérséklődnek a területi különbségek, és az ország, illetve régiói bekapcsolódnak az európai területi munkamegosztásba.

Széchenyi Terv

A 2001 januárjában indított program a kormány tervei szerint a magyar gazdaság európai felzárkózási stratégiájának a programja. A Terv – a felzárkózás elsőrendű célja mellett – alárendelt célként tartalmazta a magyar gazdaság nemzetközi versenyképességének a javítását, a gyors és kiegyensúlyozott gazdasági növekedést, valamint az Európai Uniós integrációra való felkészülést.

TÁMOP

A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) az ÚMFT átfogó céljaihoz, a növekedéshez és a foglalkoztatás bővítéséhez elsősorban a munkaerőpiac kínálati oldalára irányuló intézkedésekkel, az emberi erőforrások fejlesztésével járul hozzá. A gazdaság tartós növekedése által generált munkahelyek betöltéséhez szükséges munkaerő-kínálatot kívánja növelni és javítani.

Új Széchenyi Terv

Az Új Széchenyi Terv az Orbán kormány által 2011 januárjában elindított program, melynek fókuszában elsősorban a foglalkoztatás dinamikus bővítése áll. Számokban kifejezve az a törekvés vezérli a gazdaság- és társadalomfejlesztő programot, hogy a jelenleg a térségbeli államokhoz képest is alacsony foglalkoztatási ráta elérje, vagy legalább megközelítse az uniós átlagot.

záró projekt-előrehaladási jelentés (ZPEJ)

A kedvezményezett egy alkalommal benyújtandó beszámolója a Közreműködő Szervezet felé a projekt befejezését követően a támogatott projekt megvalósulásáról.

vállalkozásfejlesztés

Érinti egy adott vállalkozás mindhárom alappillérét, a szakmai, a menedzsmenti, és a pénzügyi területeket. Célja az adott vállalkozás, minden szempontból történő hatékonyságának növelése, a nyereségteremtő képesség növelése, a vállalkozás működési stabilitásának megteremtése.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>